A bíróságok sorra állítják le a devizahiteles ügyek tárgyalását, így újabb megoldások keresése válik szükségessé a hitelesek számára.
A Kúria tizenkét devizahiteles ügyben felülvizsgálja a saját korábbi döntését az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán. Ezen időszak alatt a bíróságok is várakoznak a saját ügyeik rendezésére.
A Kúria összehívta jogegységi tanácsát, hogy tizenkét korábbi határozatát felülvizsgálja a devizahiteles ügyek terén – számolt be róla a 24.hu. Az EU Bíróságának legutóbbi ítélete alapján egy magyar bíróság már első fokon megállapította, hogy a devizahiteles törvény ellentétes az uniós jogszabályokkal.
Orbán Viktor a parlamenti ülés során a hét elején kifejtette, hogy jelenleg nem terveznek törvénymódosítást. A miniszterelnök véleménye szerint az Európai Unió Bírósága nem a magyar kormányra, hanem a Kúriára ruházta át a feladatokat a döntésével. Ennek megfelelően a Kúria már el is kezdte a munkát, hogy megvizsgálja, vajon a korábbi határozatai összhangban állnak-e az uniós bíróság jogértelmezésével.
Ennek fényében a bíróságok sorra állítják le a folyamatban lévő devizahiteles ügyeket, amíg a Kúria be nem zárja a jogegységi eljárásokat.
Az Európai Unió Bírósága májusban precedensértékű döntést hozott, amely szerint tisztességtelennek minősül az a devizaalapú lízingszerződés, amely az árfolyamkockázatot teljes egészében a fogyasztóra hárítja. Ezen alapulva a Pesti Központi Kerületi Bíróság nemrégiben, elsőfokú döntésében megállapította, hogy egy adós, aki 2008-ban 7 millió forint értékű hitelt vett fel az Allianztól, az árfolyam drámai emelkedése miatt végül 13,4 millió forintot volt kénytelen visszafizetni. Mivel az adós nem kapott megfelelő tájékoztatást a kockázatokról, a bíróság úgy határozott, hogy az Allianz jogutódja, az MBH, köteles visszatéríteni a 6,4 millió forintos különbözetet.
