A Schadl-éra alatt a végrehajtói szakmában egyfajta közös hallgatás és együttműködés jellemezte a helyzetet, amely lehetővé tette, hogy az ügyfelek milliárdokat veszítsenek el. A szakma képviselői szinte egységes erővel működtek együtt, hogy fenntartsák e
Egy eddig a rendszer hűséges szolgájaként ismert végrehajtó merész lépésre szánja el magát: korrupciós bűncselekményt gyanítva feljelentést tesz. Állítása szerint a Schadl-érában a végrehajtói hivatás képviselői és maguk a végrehajtók több milliárd forintot szereztek jogosulatlanul. A vitatott pénzszerzési praktikákat pedig úgy tűnik, sikerült sajátos módon legalizálniuk.
Kiss Ferenc végrehajtó komoly kockázatnak teszi ki magát azzal, hogy csupán 2024 végén nyújtott be feljelentést ismeretlen tettes ellen egy olyan ügyben, amely a végrehajtási eljárásokat érinti, és amelyről már hosszú idő óta tudomása volt – sőt, aktívan részt is vett benne. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) értelmében ugyanis, ha valaki hivatalos személy, és tudomást szerez még fel nem derített vesztegetésről vagy befolyással üzérkedésről bírósági vagy hatósági eljárás keretein belül, de nem tesz feljelentést „mihelyt teheti”, akkor ő maga is bűncselekményt követ el, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Márpedig Kiss nem kevesebbet állít, mint azt, hogy 2019-2021 között bizonyosan - de a korrupcióval vádolt Schadl György korábbi fővégrehajtó regnálása alatt valószínűleg már korábban is - a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) több milliárd forintnyi díjat szedett be törvénytelenül. Vagyis jogalap nélkül gazdagodott. Az a bizonyos díj, amelyet a feljelentés szerint módszeresen rosszul számoltak ki, az "általános költségátalány", amely minden végrehajtási eljárás után megilleti a kart. A díjat a végrehajtók szedik be, a végrehajtást kérők előlegezik meg, végső soron pedig az adósok állják, már ha van nekik miből. Így, ha igaz, amit Kiss állít, tetemes kár érte az adósokat vagy a hitelezőiket.
Az eddigi információk alapján nem vonható le az a következtetés, hogy szándékos visszaélés történt. A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint az eredetileg Polt Péter legfőbb ügyészhez benyújtott feljelentést a Budapesti Rendőrfőkapitányságra irányították át. Kétségtelen, hogy az MBVK meglepően gyors növekedést mutatott, amelyben valószínűleg szerepet játszik a megnevezett költségátalány is. A kar bevételei szinte teljes egészében az "egyéb bevételek" rovatban találhatók, amelynek összege a 2018-2020 közötti időszakban 2,7-2,8 milliárd forint között mozgott. Ebben az összegben benne van ez a költségátalány is, amely vélhetően jelentős részesedéssel bír, hiszen a tagdíjakból befolyó összegek viszonylag csekélynek számítanak.
Schadl utolsó, már nem teljes évében, 2021-ben a kar egyéb bevételei drámai módon, 3,7 milliárd forintra emelkedtek, és azóta is évi hárommilliárdos bevételt produkálnak. 2023 végére a szervezet jelentős vagyont halmozott fel bankbetétek formájában, amelynek értéke megközelítette a hétmilliárd forintot. Korábban azonban a helyzet nem volt ennyire kedvező: ingatlanokat adtak el hátrányos feltételekkel, amelyek akár több százmillió forintos veszteséget is jelentettek, és ezek az üzletek Rogán Antal titokminiszterhez közeli cégekhez kötődtek. Ezzel kapcsolatban hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult, de végül a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet.
De miért is állítja Kiss végrehajtó, hogy üzemszerűen, törvénytelen módon turbózták fel a karnak járó költségátalányt a végrehajtók, akiknek azt be kell szedniük és továbbítaniuk? A dolgot 2019-ben kezdte el feszegetni Imre András ügyvéd. Kifogásolta a végrehajtónál, hogy az a jogszerűnek több mint a háromszorosát, 226 ezer forint helyett 736 ezret állapított meg a karnak járó költségátalányként.
