Stiglitz: Trump második elnöksége a haladás korának végét jelentheti?

Itt található az "On the Other Hand" rovatunk, amely a Portfolio véleménykifejtésének színtere. A cikkek a szerzők egyéni nézőpontjait tükrözik, és ezek nem mindig tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Amennyiben szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, kérjük, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A megjelent írásokat itt böngészheti.

Sokan természetesnek veszik a fejlődés folyamatát, de érdemes észben tartanunk, hogy az életszínvonal 250 évvel ezelőtt alig eltérő volt attól, ami 2500 évvel ezelőtt jellemezte az emberek mindennapjait. Csak a felvilágosodás korában, valamint az ipari forradalom időszakában tapasztalhattunk valódi ugrást a várható élettartam, az egészségügyi állapot és az életminőség terén, amely alapjaiban formálta a modern világot.

A felvilágosodás gondolkodói felismerték, hogy a tudományos kísérletezés segíthet az embereknek megérteni a természetet és új, átalakító technológiákat létrehozni; valamint, hogy a társadalomtudományok lehetővé teszik azon erőfeszítések szorosabb összehangolását, amelyek a társadalom minden tagja számára az életkörülményeik javítását szolgálják. Ezek az erőfeszítések megkövetelték, hogy a jogállamiság felváltsa az abszolutizmust, hogy az igazság tisztelete felülkerekedjen az obskurus felfogással szemben, és hogy a szakértelem érvényesüljön. A MAGA-forradalom legzavaróbb jellemzői közé tartozik, hogy nyíltan elutasítja ezeket az értékeket.

Folytatódhat-e a fejlődés? A Szovjetunió példáját követve, amikor sikerült elindítaniuk a Szputnyikot, úgy tűnik, hogy Trump és hívei is figyelemre méltó technológiai áttörések birtokába jutnak az űrkutatás és a mesterséges intelligencia világában.

De valóban elvárhatjuk-e Amerika új oligarchiájától, hogy tartós, széleskörben elterjedt vívmányok felett rendelkezzen?

A jelenlegi hatalom képviselőit teljesen a gazdagság utáni sóvárgás hajtja, és nem haboznak olyan módszerekhez folyamodni, mint a kizsákmányolás és a járadékvadászat. Már korábban is bizonyították, hogy ügyesen kihasználják a piaci dominanciájukat, továbbá a média és a technológiai platformok segítségével ügyesen manipulálják a közvéleményt, hogy saját érdekeiket előtérbe helyezzék, miközben dezinformációval és manipulációval befolyásolják a társadalmat.

Ami a jelenlegi amerikai típusú korrupciót megkülönbözteti a korrupció múltbeli formáitól, az a puszta nagyságrendje és pimaszsága. A 100 dolláros bankjegyek borítékokba való dugásának gondolata furcsán hangzik ahhoz képest, amit most tapasztalunk. Az amerikai oligarchák nyíltan több százmillió dollárral "járulhatnak hozzá" egy politikus választási kampányához szívességekért cserébe. Az a 465 millió dolláros, feltételek nélküli kölcsön, amelyet a Tesla 15 évvel ezelőtt Barack Obama elnök adminisztrációjától kapott, jelentéktelennek fog tűnni ahhoz képest, ami majd most lesz jellemző.

A fejlődés kulcsa a tudományos alapokra irányuló befektetések és a magasan képzett munkaerő megléte. Ennek ellenére Trump első elnöki mandátuma alatt olyan drasztikus mértékben javasolta a kutatások finanszírozásának csökkentését, hogy még a saját párttársai is ellenálltak ennek a lépésnek. Kérdéses, hogy a jelenlegi politikai klímában ezúttal is hajlandóak lesznek-e szembeszállni vele.

Mindenesetre feltehető a kérdés, hogy

Lehetséges-e még előrelépés, ha a tudás megszerzéséért és terjesztéséért felelős intézmények folyamatos támadásoknak vannak kitéve?

A MAGA-mozgalom semmit sem szeretne jobban, mint lerombolni azokat az "elit" intézményeket, ahol annyi magas szintű kutatás zajlik. Egyetlen ország sem prosperálhat igazán, ha a lakosság nagy része hiányt szenved az oktatás, az egészségügy és a tápanyagdús élelmiszerek terén.

Az egyetlen megoldás a közkiadások növelése és jobb felhasználása. Trump és oligarchákból álló csapata azonban a költségvetés minél nagyobb mértékű megnyirbálására törekszik. Ezzel az Egyesült Államok még inkább függne a külföldi munkaerőtől. A bevándorlókat, még a magasan képzetteket is azonban elutasítják Trump MAGA-mozgalmának hívei.

Bár az Egyesült Államok hosszú idő óta élen jár az alaptudományok és a technológiai innováció terén, nehéz megjósolni, hogyan alakulhat ez a helyzet Trump elnöksége alatt. Három lehetséges jövőbeli forgatókönyvet vázolnék fel.

Sajnos, a második forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek, ami azt jelenti, hogy:

mérlegelnünk kell, hogy Amerika növekvő problémái meddig maradnak kezelhetőek.

Kína hatalmas előnyökkel rendelkezik a technológia és a mesterséges intelligencia fejlesztése terén köszönhetően hatalmas piacának, sok mérnökének, valamint a hosszú távú tervezés és az átfogó felső irányítás iránti elkötelezettségének. Ráadásul Kína diplomáciája a nem nyugati országok 60%-ával szemben sokkal sikeresebb, mint Amerikáé. De természetesen sem Kína, sem a trumpista Amerika nem elkötelezett azon értékek mellett, amelyek a 18. század vége óta a haladás motorjai.

Sajnos az emberiség már most is súlyos egzisztenciális kihívásokkal néz szembe. A technológiai fejlődés olyan hatalmas erőket adott a kezünkbe, amelyekkel akár saját magunkat is tönkretehetjük. Az egyik legfontosabb lépés a jövőnk védelme érdekében a nemzetközi jog hatékony alkalmazása. A klímaváltozás és a világjárványok mellett újabb aggasztó tényezőként léptek színre a szabályozatlan mesterséges intelligencia által előidézett problémák, amelyek miatt még inkább oda kell figyelnünk a következményekre.

Egyesek erre azzal fognak visszavágni: bár elképzelhető, hogy a fejlődésben stagnálás következik be, de az alaptudományokba történő korábbi befektetések továbbra is értékes hasznot eredményeznek majd. Emellett - tehetnék hozzá az optimisták - minden diktatúra egyszer véget ér, és a történelem halad tovább. Egy évszázaddal ezelőtt a fasizmus elborította a világot. Ez azonban a demokratizálódás hullámához vezetett, a dekolonizációs és polgárjogi mozgalmak pedig a faji, etnikai és nemi megkülönböztetés ellen léptek fel.

A kihívás abban rejlik, hogy ezek a sikeres kezdeményezések eddig a pontig fejlődtek, de az idő folyamatosan sürget minket.

A klímaváltozás nem fog arra várni, hogy közösen cselekedjünk. Kérdéses, hogy az amerikai emberek valóban képesek lesznek-e élvezni a folyamatos fejlődést, amely a közös jólétet szolgálja, és amelynek alapja az oktatás, az egészségügy, a biztonság, a közösségi összetartozás és a tiszta környezet. Kétlem, hogy ez így lesz. Ráadásul, ha az amerikai előrelépés megakad, az globális szinten is éreztetni fogja a hatását. Szinte biztos vagyok benne.

Túl korai, hogy megtudjuk, Trump második elnökségének milyen következményei lesznek. A történelem valóban megy majd tovább a maga útján; de a haladást maga mögött hagyhatja.

Joseph E. Stiglitz

A Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdászprofesszora, aki 2001-ben részesült az elismerésben, jelentős hatással volt a tudományos közéletre. Ő volt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1995-ös jelentésének vezető szerzője, amely munkáért a testület 2007-ben megkapta a béke Nobel-díjat. 1995 és 1997 között Bill Clinton amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületének irányításával foglalkozott, majd 1997 és 2000 között a Világbank alelnöki és vezető közgazdászi posztját töltötte be. Kutatásai széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a jövedelmi egyenlőtlenségeket, a klímaváltozás hatásait, a vállalati kormányzás kérdéseit, valamint a globalizáció kihívásait.