Paks II. költségei drámaian megnövekedhetnek, amennyiben módosítanak a rögzített árú megállapodáson, ami súlyos milliárdos többletkiadásokat vonhat maga után.

- ez a hatodik érv a Paks II. mellett, amit a projekt honlapján szerepeltetnek.

A betonbiztos, jogi garanciákkal védett kulcsrakész, fix áras, 12,5 milliárd eurós megállapodás azonban jövőre drasztikusan változhat a kormány a napokban parlament elé benyújtott törvénymódosító javaslata révén. Amennyiben ezt elfogadja a parlament - és efelől nem is lehet kétség a Fidesz-KDNP kétharmados többsége miatt -, akkor megteremti a lehetőségét annak, hogy az elmúlt tíz évben bekövetkezett változtatásokat érvényesítsék a szerződésben. Magyarul, emelkedjen a kivitelezési ár.

A törvényjavaslatban a kormány hangsúlyozza, hogy a beruházás jelentősége felülmúlja annak költségeit. A javaslat értelmében a szerződés aláírását követő tíz év elteltével, amennyiben erre felhatalmazást kap, a magyar kormány lehetőséget kap arra, hogy a Paks II. Zrt.-vel együttműködve, az orosz fővállalkozó, a Roszatom bevonásával, módosítsa a kivitelezési árakat, valamint más szerződéses feltételeket is. Ez a lépés lehetőséget teremt arra, hogy a projekt a megváltozott körülményekhez igazodjon, függetlenül az eredeti szerződésben foglaltaktól.

Az utóbbi évek nemzetközi eseményei, mint például a COVID-19 világjárvány és az orosz-ukrán katonai konfliktus, komoly gazdasági következményekkel jártak Európa-szerte. Ezek a tényezők, valamint az inflációs nyomás és a háborús szankciók bevezetése, rendkívül kedvezőtlen gazdasági körülményeket teremtettek, amelyek hátrányosan érintették a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló beruházások időbeli ütemezését és kivitelezését.

Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója, tavasszal a Portfolionak adott interjújában finoman célozgatott a drágulás lehetőségére. Kifejtette, hogy a 12,5 milliárd eurós keret továbbra is érvényes, de a nyugat-európai atomerőmű-építkezések tapasztalatai azt mutatják, hogy a tervezett költségeket eddig soha, sehol nem sikerült betartani. "Felelőtlen lenne, ha most többet mondanék" – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a legtöbb erőműépítkezés kulcsrakész szerződések keretein belül zajlik, mégis folyamatosan emelkednek a költségek. Szerinte Magyarország számára az a legelőnyösebb, ha a kulcsrakész felelősség továbbra is megmarad a tervezett keretek között. A szerződéses árat illetően pedig óvatosságra intett: "A Paks II. esetében nem érdemes kapkodni vagy spekulálni, hiszen egy változó gazdasági környezetben érvényes, fix áras szerződésünk és világos feltételrendszerünk van."

A paksi bővítés szerződése 2015. március 27-én lépett életbe, ami azt jelenti, hogy 2025. március 27-e után bármikor módosíthatják a megállapodást, amely már eddig is számos változáson ment keresztül. Az egyik leglényegesebb módosítás a projekt finanszírozását érintette, amely 2021 nyarán történt. Mivel a projekt ütemezése csúszásban van, a magyar kormány úgy döntött, hogy a tőke törlesztésének megkezdését elhalaszthatja. Eredetileg 2026-ra volt tervezve a kezdet, de az új megállapodás értelmében erre csak 2031-ben kerül sor. Ennek ellenére a teljes visszafizetés határideje 2046-ig változatlan marad, így a törlesztésre kevesebb idő áll majd rendelkezésre.

Amennyiben a jövő évben emelkedik a beruházási költség, a magyar állam számára a törlesztés még nehezebbé válhat, mint valaha. Az elmúlt évtized inflációja már eddig is komoly pénzügyi terheket rótt, és a forint gyengülése tovább fokozza a projekt költségeit.

A szerződés érvényességének kezdetén, azaz 2015. március 27-én, egy euró ára csupán 300,54 forint volt. Az írás pillanatában viszont már 411 forintra emelkedett.