Szabad Európa: A kormány 10 milliárd euró értékű kölcsönt tervez igényelni.
Több híradás alapján úgy tűnik, hogy az elvi döntés már megszületett, és a kormány most azon dolgozik, hogy megtalálja a megfelelő forrást egy jelentős kölcsön biztosítására. Lehetséges, hogy Katar vagy az Egyesült Államok is a potenciális partnerek között szerepel.
A kormány hamarosan mérlegelheti egy körülbelül tízmilliárd eurós hitel felvételének lehetőségét - értesült a Szabad Európa több megbízható forrásból. A lap információi szerint az elvi döntés már megszületett, és jelenleg a lehetséges finanszírozási források felderítése folyamatban van. A potenciális hitelezők között felmerülhet Kína, az Egyesült Államok, Japán vagy Katar, valamint az Európai Beruházási Bank (EIB) is.
Kína célzott beruházásokra biztosít forrást, amelyekhez szigorú feltételek társulnak, mint például a Budapest-Belgrád vasút fejlesztése. Az Európai Beruházási Bank (EIB) szintén szigorú követelményeket támaszt, míg a japán partnerek üzleti szempontból még inkább következetesek és igényesek.
Ellenben Katar szívesen kínál kedvezményes hitelt politikai megállapodások részeként, és a felhasználást illetően rugalmas megközelítést tanúsít.
"Jelenleg a kormány valószínűleg nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a Trump-kabinethez hasonló eredményeket érhet el" - nyilatkozta egy forrás.
A kormány az Európai Unióval zajló jogállamisági viták következtében felfüggesztett, sőt, egyre inkább eltűnő támogatásokat próbálhatja meg pótolni hitelfelvételek révén. Ez azt jelenti, hogy a már hosszú ideje csökkenő állami beruházások növelésére törekedne.
Azonban egy ekkora, egyszeri devizahitelfelvétellel megnőne az államadósság devizaaránya. Amihez egyrészt fel kellene emelni a jelenleg érvényes - és betartott - 30 százalékos aránylimitet. Másrészt ezt a nemzetközi hitelminősítők aligha néznék jó szemmel.
Nem elhanyagolható tény, hogy az államadósság kamatterhe már most is jelentős mértékben megterheli a költségvetést. Ennek következtében a legnagyobb kihívások egyikét jelenti, hiszen évente a GDP körülbelül 4 százalékának megfelelő összeg vándorol el csupán az adósság (re)finanszírozására.
Ráadásul kérdéses, hogy a kormány miként képesene ennyi pénz (a GDP körülbelül 5 százalékáról beszélünk) viszonylag rövid időn belül hatékonyan felhasználni.
