A védett erdők szabad pusztítása: megszületett a döntés a tarvágásról.

A köztársasági elnök és a környezetvédelmi szervezetek véleményét figyelmen kívül hagyták.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biológiai Tudományok Osztálya határozott állásfoglalást tett közzé a 2025. június 11-én elfogadott törvénnyel kapcsolatban, amely a kormány számára lehetővé teszi a védett erdők tarvágását. A tudósok által kritizált módosítások az erdő védelmét, kezelését és fenntartható gazdálkodását érintő 2009. évi XXXVII. törvény módosításában találhatóak – számolt be róla a Telex.

A Biológiai Tudományok Osztálya 2025. június 10-én, keddi ülésén, a törvénytervezet megszavazása előtt egy fontos állásfoglalást fogadott el, méghozzá kiemelkedő, 96,7%-os támogatottsággal.

Véleményük szerint a fakitermelést kizárólag ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok keretében lenne helyes engedélyezni, különösen a természetvédelmi területeken és a Natura 2000 rendszerébe tartozó, őshonos fafajokból álló erdők esetében.

A tarvágás számos tudományos kutatás által alátámasztott negatív következményekkel bír. Ez a gyakorlat nemcsak az erdei mikroklímát zavarja meg, hanem csökkenti az erdős tájak természetes klímakiegyenlítő képességét is. Emellett kedvezőtlen hatással van a talaj minőségére és állapotára, valamint megváltoztatja az erdei életközösségek összetételét és működését.

- A biológusok figyelmeztetnek minket.

Mindez hosszú távú kihívásokat teremt, amelyek közül néhány akár évszázadokig is fennmaradhat.

Kifejezetten komoly kihívást jelentene a síkvidékeken található utolsó erdősztyepp foltok kivágása. Ezeknél a területeknél nem csupán a tarvágás elkerülésére van szükség, hanem a gazdasági célú fakitermelés teljes mértékű leállítására is.

- kifejtették.

Sulyok Tamás köztársasági elnök először nem írta alá azt a jogszabályt, amely törvényi szintre emelné a veszélyhelyzeti rendeleteket.

A jogszabálymódosítással szemben számos szervezet és egyén emelte fel a szavát. A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) többször kifejezte aggályait. Ezen kívül 150 természetvédelmi civil szervezet és több mint 46 ezer magyar állampolgár is tiltakozott a törvény ellen.

Ez a salátatörvény magában foglalta azt a javaslatot is, amely az erdők tarvágását szélesebb körben tette lehetővé. Sulyok Tamás figyelmeztetett arra, hogy ez a lépés potenciálisan sértheti az Alaptörvényt. Bár az elnök vétója nem befolyásolta a javaslat előterjesztőit, végül kisebb módosításokkal, de sikerült elfogadniuk a törvényt.

Sulyok Tamás kritikát fogalmazott meg az Erdőtörvény módosításával kapcsolatban, különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy a "legmagasabb természetességi állapotú erdők esetében a jelenlegi szabályozásnál szélesebb kereteket nyújt a tarvágás engedélyezésére." Kijelentette: "Úgy vélem, hogy ez a lépés a védelmi szint csökkentését jelenti, amely egyben az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartozik."

A köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság egyaránt hangsúlyozta, hogy az erdők védelmét veszélyeztető intézkedések ellentétesek az Alaptörvénnyel. Áprilisban, amikor először került bemutatásra a javaslat, számos környezetvédelmi szervezet felhívta erre a figyelmet, és a kormánytól a javaslat visszavonását követelték. A kormány azonban figyelmen kívül hagyta ezeket az aggályokat.

Ahogy korábban is említettük, Győrben szörnyű rongálásra került sor: valaki lyukakat fúrt a babérmeggy gyökerébe. Emellett beszámoltunk arról is, hogy Dunakeszinél, a vízparton, barbár módon bántak a fákkal, ami szintén felháborító esemény.