Szalay-Bobrovniczky hirtelen rádöbbent, hogy Szerbiának mégiscsak értékesítettek harcjárműveket.
Egy héten belül két, egymással éles ellentétben álló nyilatkozatot adott ki a honvédelmi tárca a magyar harcjárművek Szerbiába kerülésével kapcsolatban. Mi lehet a háttérben a BTR-ek sorsával, és milyen irányt mutat a szerb-magyar védelmi együttműködés?
"A Honvédelmi Minisztérium nem adott át a Szerb Köztársaság részére BTR harcjárművet"
- ezt válaszolta június 19-én a tárca Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek.
A hír váratlan fordulatot hozott, hiszen eddig szinte biztosra vehetőnek tűnt, hogy Magyarország több tucat BTR páncélozott szállító harcjárművet küldött Szerbiába. A HVG már több mint két hónappal ezelőtt foglalkozott a témával, és akkor sem a járművek átadásának ténye volt a fő kérdés, hanem sokkal inkább az, hogy hány járműről van szó, milyen állapotban érkeztek, és milyen formában történtek az átadások – ajándékként, ellenszolgáltatás fejében, vagy esetleg pénzért? A szerb média is tényként kezelte az átadást, és Alekszandar Vucsics, a szerb államfő is nyilvánosan beszélt erről, mint ahogy a belgrádi védelmi minisztérium honlapján olvasható nyilatkozata is megerősítette.
"Remek partnerséget alakítottunk ki a BTR páncélozott személyszállító járművek magyarországi beszerzésével kapcsolatban, míg ők 7,62 mm-es lőszereket és egyéb termékeket szereznek be tőlünk."
Mivel a tárca Hadházynak elutasította a BTR-ek átadását, a HVG úgy döntött, hogy megkeresi a minisztériumot, amely meglepő módon az ellenkező információt osztotta meg a lapunkkal, mint a független képviselő. A Honvédelmi Minisztérium nyilatkozatában a következőket írta:
