Orbánék kockázatos országoknak számos milliárdnyi hitelt nyújtanak.

A magyar kormány egyre nagyobb összegeket fordít a külpolitikai befolyásának erősítésére, különös figyelmet szentelve a magas kockázatú balkáni és afrikai országoknak, mint például Csád és a Maldív Köztársaság. Az eurómilliárdos hitelek nemcsak hogy támogatják ezeket az országokat, hanem egy kiváltságos vállalati kör, a nemzeti bajnokok számára is kedvező pénzügyi lehetőségeket biztosítanak. Érdemes megemlíteni, hogy az Észak-Macedóniának nyújtott hitel kamata csupán a forrásköltség alig több mint felét teszi ki, ami arra utal, hogy a balkáni ország, amelyet a Magyarországra menekült volt kormányfő, Nikola Gruevszki egykori politikai pártja irányít, részben a magyar adófizetők pénzéből valósítja meg konszolidációját.

A szerbek finanszírozásának megítélése politikai szempontból rendkívül összetett és sokszínű kérdés. Különböző politikai csoportok és egyének eltérő nézőpontokat képviselnek, ami nemcsak a gazdasági tényezőktől, hanem a történelmi és kulturális kontextustól is függ.

- magyarázta az Indexnek Kisgergely Kornél, az Eximbank Zrt. vezérigazgatója nem sokkal azután, hogy a kormány tavaly nagy összegű hitelt adott a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságnak. Hozzátette: a hitelről a kabinet döntött, az Eximbank pedig - mivel állami tulajdonú pénzintézet - a döntésnek megfelelően végrehajtotta az utasítást.

Azóta úgy megszaporodtak a politikai utasítások, hogy a szabályozást is át kellett írni. Bár nem verték nagydobra, de az év közben 600 milliárd forinttal megnövelték az Eximbank egyedi kormánydöntések alapján nyújtható hitelállományának felső határát. Ez egy olyan veszélyhelyzeti kormányrendeletből derült ki, mely felülírta a költségvetési törvényt, és összesen

1800 milliárd forintra bővítette azt a keretet, amelyből egyedi célú hitelt nyújthat a kormány az Eximbankon keresztül.

Egyúttal a magyar államnak ennyi "nemzetstratégiai szempontból jelentős" hitel mögé kell beállnia kezesként. Magyarán amennyiben a kuncsaft valamilyen okból nem törleszt, akkor a magyar büdzsének kell visszafizetnie a pénzt az Eximbank kasszájába.

A hitelkeret bővítésének jelei más területeken is fellelhetők: az Eximbank alaptőkéjét 15 milliárd forinttal növelték, így az összeg 355 milliárdra emelkedett. Ezt a lépést a bankot felügyelő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter indította el szeptemberben. Ahogy az a pénzintézetek világában általánosan megfigyelhető, a nagyobb hitelkihelyezéshez fokozott tőkeereje van szükség, ezért az állami banknál is végrehajtották a feltőkésítést.

Az állami hitelkeret 50 százalékos emelésének hátteréről, valamint a tőkeerősítés szükségességéről sem Nagy Márton, sem az Eximbank nem osztott meg információt a nyilvánossággal. Mi is próbálkoztunk kérdésekkel, de az Eximbank egyáltalán nem reagált, míg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól sem kaptunk választ, annak ellenére, hogy többször is ígéretet tettek erre.

Egy, lapunk által megismert kormányzati előterjesztés révén betekintést nyerhetünk a kabinet hitelkihelyezési stratégiájába. A nemzetgazdasági minisztérium július végén összeállított egy dokumentumot, amelyben részletezi, milyen intézkedéseket szükséges végrehajtani ahhoz, hogy az Eximbank a kormány döntésének megfelelően 500 millió eurós (körülbelül 200 milliárd forintos) hitelt nyújtson az Észak-macedóniai Köztársaságnak. Az előterjesztés tartalmazza a szabad felhasználású, 15 éves futamidejű kölcsön javaslatát, amelyhez három év türelmi idő tartozik. A mellékelt hitellista azonban arra is rávilágít, hogy ez a pénzügyi támogatás nem az egyetlen, amit az Eximbank keretein belül intéz a kormány.

Az Eximbank által biztosított hitelkeret, amelyet kormánydöntés alapján határoztak meg, korábban 1200 milliárd forint volt, ahogyan azt a költségvetési törvény és a vonatkozó kormányrendelet is megerősítette. Ebbe a keretbe beleilleszkedett a már folyósított, összesen közel 900 milliárd forintnyi egyedi hitel, és figyelembe kellett venni a 15%-os árfolyampufferrel számított 1033 milliárd forintot is. Azonban az Észak-Macedóniának tervezett 500 millió eurós (akkori árfolyamon körülbelül 196 milliárd forintos) új hitel már átlépte ezt a keretet, még ha csupán egy hajszálnyival is.

A keretösszeget 600 milliárd forinttal megemelték, amelyet az észak-macedóniai hitel nem indokolt volna. Az előterjesztés alapján kiderül, hogy a kormány több olyan ügyletet is figyelembe vett az emelés során, amelyek már jóváhagyásra kerültek, szerződést kötöttek rájuk, vagy éppen tervezés alatt álltak.

Ezek összességében több százmilliárd forintot képviseltek, és a kedvezményezettek többsége vállalatokból állt.

A lista csúcsán egy figyelemre méltó tétel áll: az Észak-macedóniai Köztársaság számára biztosított 500 millió eurós hitel. Ezzel kapcsolatban október elején a balkáni ország pénzügyminisztere kedvező véleményt fogalmazott meg. Az Eximbank által nyújtott, 15 évre szóló kölcsön kamata 3,25 százalék, ami rendkívül előnyös, hiszen a miniszter nyilatkozata szerint a nemzetközi piacon 6 százalékos eurókamatra lehetett számítani. Ez azt jelenti, hogy Nagy Mártonék ajánlatával a skopjei kormány évente körülbelül 14 millió eurót takaríthat meg.