A kormány átalakítja a vagyonelkobzás szabályrendszerét | 24.hu
Tuzson Bence minisztériuma megkezdte a társadalmi egyeztetési folyamatot.
A kormány hivatalos weboldalán közzétették az igazságügyi tárca új tervezetét a büntetőjogi törvények módosításáról. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy a büntetőjog reagáljon a modern társadalom kihívásaira, világos és hatékony válaszokat adva. Az Economx különösen kiemeli a tervezet egyik fontos elemét, amely a vagyonvisszaszerzés és -elkobzás szabályainak átalakítására vonatkozik. A javaslat célja, hogy az uniós irányelveknek megfelelően új alapokra helyezze a magyar jogrendet, biztosítva ezzel a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését és egységes nyilvántartását. Emellett törekednek arra is, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb része a közösség javát szolgálja.
A módosítás célja az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményének megerősítése. Az uniós szabályozás keretein belül arra törekednek, hogy megakadályozzák a szervezett bűnözés számára a "szürke zónában" elhelyezkedő pénzeszközök hasznosítását. Ezen eljárás akkor vehető igénybe, ha a hagyományos elkobzás jogi vagy bizonyítási okok miatt nem kivitelezhető, de a vagyon már azonosítható, és egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy bűncselekményből származik, amelynek büntetési tétele minimum négy év. A bíróság csak abban az esetben rendelheti el az elkobzást, ha bizonyítékot lát arra, hogy a vagyon bűnszervezethez köthető, és a bűncselekmény jelentős gazdasági előnyöket hozott. Ez a "súlyossági küszöb" kizárólag olyan ügyekben lép életbe, ahol a haszon mértéke és a szervezett bűnözés jellege ezt indokolja.
Az ítélet nem egyetlen bizonyítékon, hanem a körülmények összképén alapul. Az uniós irányelv szerint ilyen például, ha a vagyon értéke jóval nagyobb, mint a tulajdonos legális jövedelme, nincs életszerű magyarázat a forrásra. Az uniós szabály teret enged a nemzeti mérlegelésnek. Az elkobzást mellőzhetik, ha aránytalanul súlyos vagy észszerűtlen lenne, előírhatják, hogy a vagyon időben is kapcsolódjon a bűncselekményhez, és kötelesek védeni a jóhiszemű harmadik személyeket (például: örökösök, üzlettársak).
A jogorvoslat lehetősége minden esetben biztosítandó. Nem szükséges, hogy a vádlott jogerős elítélésre kerüljön sor. A bíróság a rendelkezésre álló tények és bizonyítékok alapján valószínűsítheti, hogy a vagyon bűncselekményből származik. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az elkobzás a büntetőeljárás befejezése után is lehetséges, vagy akár önálló eljárás keretében is végrehajtható. Fontos megjegyezni, hogy ez a szabályozás kizárólag a büntetőeljárásokra vonatkozik, és nem érinti a polgári, kártérítési vagy vagyon-visszaszerzési folyamatokat.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint az új szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését. A módosítás teljes körű megfelelést biztosít az emberkereskedelem elleni fellépést megerősítő uniós irányelvnek is, amely új formákkal bővíti a kizsákmányolás fogalmát: a béranyaság, a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás is emberkereskedelemnek minősülhet. J. Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója komoly vagyont halmozott fel, mielőtt május végén letartóztatták, őt emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsítják.
