Magyarország kettévált: a jómódúak egyre bővítik vagyonukat, míg a többség küzd az alapvető megélhetésért, és csak apránként tud előrelépni.

Euróban emelkedtek, míg forintban csökkentek a megtakarítások.

2024 végére az Eurostat statisztikái alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona elérte a GDP 116%-át, ami a pénzügyi megtakarítások és a kötelezettségek közötti eltérésből adódik. Ezzel Magyarország az európai uniós rangsorban a 13. helyet foglalta el, ami a régiós országok között kiemelkedő pozíciónak számít. Ez a kedvező helyezés nagyrészt a magyar háztartások alacsony eladósodottságának tudható be. A pénzügyi eszközök (vagyonelemek) mennyiségének tekintetében Magyarország a 20. helyen állt, viszont a magyar lakosság rendkívül alacsony adóssággal bír, hiszen hazánkban a kötelezettségek (adósságok) GDP-arányos aránya a második legkisebb az unióban.

A magyar háztartások által birtokolt, szűken értelmezett pénzügyi megtakarítások, mint például a bankbetétek, kötvények, tőzsdei részvények, befektetési alapok és életbiztosítási tartalékok összértéke 2025 első negyedévének végén elérte a 127,8 milliárd eurót az Európai Központi Bank adatai szerint. Ez az összeg a év elejéhez képest 2,2%-os növekedést mutat. Forintra átszámítva azonban a lakossági megtakarítások értéke enyhén, 0,1%-kal csökkent, így az idei év első negyedévének végén a magyar háztartások likvid megtakarítása 51 364 milliárd forintra rúgott. A két tendencia közötti ellentmondás hátterében a forint erősödése áll, amely az első negyedév során körülbelül 2,3%-kal értékelődött fel az euróval szemben.

Az Európai Központi Bank által nyomon követett országok átlagos portfóliója meglehetősen óvatosan alakult ki. A befektetések 56,3%-a bankbetétekből tevődik össze, míg kötvényekre 8,2% jut. Érdekes módon a tőzsdei részvények csupán 7,5%-ot képviselnek a portfólióban. Ezen kívül a befektetési alapok 15,3%-os arányban, az életbiztosítási tartalékok pedig 12,7%-os súllyal szerepelnek a tipikus európai ország befektetési struktúrájában.

A magyarok ettől lényegesen eltérő megtakarítási stratégia mellett teszik le a voksukat: a hazai lakossági megtakarítási portfólió alig 32%-a bankbetét, míg csaknem 29% a kötvények, elsősorban az államkötvények súlya. Európához képest a magyarok felülsúlyozzák a befektetési alapokat is (27%), míg a tőzsdei részvények és az életbiztosítások rendre 6% körüli, alacsony részaránnyal bírnak.

Az Európai Központi Bank nettó vagyon szerint sorba rendezi, majd osztja tizedekre egy ország háztartásait - a nettó vagyon kiszámításához a háztartás vagyonelemeit csökkenteni kell az adósságainak mértékével. Ennek köszönhetően az is kiolvasható az adatokból, hogy mekkora az egyes vagyoni rétegek részesedése az országban jelenlévő, szűken értelmezett lakossági megtakarításokból.

2025 első negyedévében Magyarországon a legfelső társadalmi réteg részesedése különösen jelentős mértékben emelkedett.

A háztartások legfelső tizede a megtakarítások 69%-át birtokolta, ami a vizsgált országok között a harmadik legmagasabb arányt jelenti.

Csak Horvátországban és Litvániában mutatkozott nagyobb vagyonkoncentráció, ezekben az országokban a megtakarítások mintegy 79%-a fölött rendelkezett a legfelső vagyoni tized.

Ezzel szemben az alsó 50 százalék, azaz a társadalom alsó fele alig a vagyon 7,4%-a fölött rendelkezett az idei első negyedév végén, ami kirívóan alacsony arány, mindössze Horvátországban és Olaszországban jutott ennél is kisebb rész az alsó vagyoni rétegekre.

A leggazdagabb tized és az alsó 50 százalék közötti háztartások, azaz az alulról a 6., 7., 8. és 9. tizedben elhelyezkedők aránya Magyarországon meglehetősen alacsony, a legfrissebb adatok szerint csupán 23,5%-ot tesz ki az idei első negyedévben. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a magyar társadalom "alsó 90 százaléka" meglepően kicsi részesedéssel bír az országban létező megtakarításokból. Ezzel szemben a társadalom legfelső, szűk elitje aránytalanul nagy részesedést birtokol a pénzügyi vagyonból.

Az Európai Központi Bank 2014 harmadik negyedévéig visszamenőleg tette közzé a magyar megtakarítások eloszlását a különböző vagyoni csoportok között. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben nem egységes ütemben növekedtek a különféle társadalmi rétegek megtakarításai.

Ha az időszakot összesítve elemezzük, egyértelműen kirajzolódik a vagyonkoncentráció növekedése: 2014 harmadik negyedévétől 2025 első negyedévéig a Magyarországon megjelenő jelentős megtakarítási növekmény 72%-a a legfelső tizedhez került. Érdekes, hogy az időszak elején a felső tized részesedése csupán 65% volt, tehát érdemi mértékben sikerült növelniük a részesedésüket.

Egyszerűen megfogalmazva: a 100 forintos vagyonnövekedésből 72 forint a leggazdagabbak zsebébe került.

Eközben a társadalom alsó rétege, amely kezdetben mindössze 10%-os részesedéssel bírt, eddig csupán a megtakarítási növekmény 5,5%-át tudta magáénak tudni. Ennek következtében a részesedésük drámai mértékben csökkent az évek során. Ezzel szemben a középső osztály tagjai, akik eredetileg 25%-os részesedéssel indultak, az elmúlt bő egy évtizedben a megtakarítási növekmény 22,5%-át szerezték meg, így az ő részesedésük csak mérsékelt csökkenést mutatott.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból is részletes tájékoztatást nyújtanak.