A térdműtétek csúcstechnológiájú eszköze: magyar orvos a nemzetközi élmezőnyben
Volt több olyan beteg is, aki annyira jól érezte magát, hogy hat héttel a műtétet követően síelt, korcsolyázott vagy éppen teniszezett - mondta az Indexnek Domán István, aki 2020-ban elsőként végzett robotsebészeti beavatkozást Magyarországon. Az azóta eltelt négy évben több mint 600 sikeres térdprotézis beültetést végzett az amerikai fejlesztésű OMNIBotics robot segítségével, amely a világban egyedülálló módon a szalagfeszesség objektív mérése alapján dönt az implantátum betegspecifikus elhelyezéséről. Az általa bevezetett, mesterséges intelligenciát alkalmazó robotrendszer további előnye, hogy a műtétek adatai a felhőbe kerülve lehetővé teszik a gépi tanulást, amely a robot algoritmusainak folyamatos finomodását eredményezi. Lapunk megtudta, hogy hasonlóan innovatív eljárásokat vezetett be az ortopédsebész főorvos a csípőprotézis műtéteknél is.
Magyarországon jelenleg évente 12 és 15 ezer között mozog a csípőprotézisek műtéti beavatkozásainak száma, míg a térdprotézisek beültetése megközelítőleg 8 ezerre tehető. Azok, akik a közellátás keretein belül várakoznak térdműtétre vagy csípőműtétre, hosszú várólisták leküzdésével kell szembenézzenek. Ebből kifolyólag sokan a magánegészségügyi szolgáltatások mellett döntenek, nem csupán a gyorsabb ellátás érdekében, hanem azért is, mert a magánintézményekben elérhető eszközök és az orvosok szakmai tudása gyakran kiemelkedő színvonalat képvisel. Ilyen magánszolgáltatónál dolgozik Domán István, aki a csípő- és térdprotézisek beültetésére specializálódott. Az általa alkalmazott, Európában is ritkaságnak számító robottechnológia páratlan precizitást biztosít a műtéti eljárások során.
A budapesti orvosi egyetem elvégzése után Domán István a baleseti sebészeten kezdett dolgozni, majd hamar átnyergelt az ortopéd sebészetre. Több területen kipróbálta magát, de végül a nagyízületi protetika irányába szakosodott.
Az orvosi robotok világa több mint harminc éve létezik, de igazán jelentős elterjedésük az utolsó évtizedben figyelhető meg, különösen az Egyesült Államokban. A kezdeti generációk robotjai teljesen autonóm módon működtek, és bizonyos feladatokat önállóan végeztek, ám ezek a technológiák nem hozták meg a várt áttörést. A mai, leginkább térd- és csípőműtétek során használt robotok már szemi-autonóm rendszerek, ami azt jelenti, hogy a sebész irányítása mellett, de nem önállóan hajtanak végre bizonyos részfeladatokat, mint például a precíz célzás vagy a protézis beültetéséhez szükséges csonti reszekciók támogatása.
Az OMNIBotics rendszer a robotok legújabb generációját képviseli, több szempontból is kitűnik a többi robot közül. Legfőbb előnye, hogy rendelkezik egy úgynevezett digitális szalagfeszesség-mérő eszközzel, amely lehetővé teszi a műtét során a feszesség pontos mérését a térd teljes mozgástartományában. Az így kapott eredmények alapján pedig a robot képes egy olyan műtéti tervet felajánlani, mellyel biztosítható a lehető legjobb szalagegyensúly. Vagyis a szalagfeszességről kapott objektív információ figyelembevételével határozzák meg az implantátum személyre szabott pozícióját.
A sebész által elfogadott tervet egy innovatív robotizált vágósablon alkalmazásával valósítjuk meg, amely lehetővé teszi a protézis precíz beültetését a térdízületbe.
- mondta Domán István főorvos az Indexnek.
Bár a csípőprotézis-műtét az egyik legnagyobb sikerrel záruló sebészeti eljárásnak számít, a hagyományos térdműtétek esetében a betegek elégedettsége csupán körülbelül 80%-ra tehető. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik páciens nem teljesen elégedett az operáció eredményével. Az implantátumgyártók nem csupán új protézisek és dizájnok létrehozására összpontosítanak, hanem MR- és CT-alapú tervezési programok, valamint egyedi, betegspecifikus vágósablonok alkalmazásával is igyekeznek növelni a beavatkozások pontosságát. Ennek ellenére a betegelégedettségi mutatók nem mutatnak jelentős javulást.
Az áttörést a legújabb robottechnológia hozta el, amely forradalmian új megközelítést kínál a térd körüli lágyrészek és oldalszalagok feszességének precíz helyreállításához. Számos kutatás támasztja alá, hogy a betegelégedettség egyik kulcsfontosságú tényezője a térdízület stabilitása. Más szóval, ha a mesterséges ízület oldalszalagjainak stabilitása közelít az egészséges térd szalagjainak állapotához, akkor a betegek elégedettsége drámaian megnő. Az eddigi eredmények alapján az ezzel a robottechnológiával végzett beavatkozások után a betegek elégedettsége 96-97%-ra emelkedett, ami jelentős javulás a hagyományos műtétekhez képest, ahol ez az arány csupán 80% volt.
Minden elvégzett műtét adatai bekerülnek a globális felhőalapú rendszerbe, ahol a világ különböző tájain működő ortopédiai robotok kölcsönösen információt cserélnek. E kommunikáció során figyelembe veszik a sebészek által jóváhagyott legújabb műtéti terveket és fejlesztéseket.
A mesterséges intelligencia által vezérelt gépi tanulás lehetővé teszi, hogy az új ismeretek zökkenőmentesen integrálódjanak a szoftverekbe. Ennek eredményeként a robotok döntési algoritmusai jelentős fejlődésen mennek keresztül az implantátumok elhelyezésében, ami fokozott precizitást és egyre inkább testre szabott beavatkozásokat tesz lehetővé.
A műtét nem igényel hosszas előkészületeket, és a technológia alkalmazása csupán pár perccel hosszabbítja meg a műtétet. A betegek már az operáció napján felkelhetnek, és megkezdődik a gyógytorna, csupán két éjszakát kell a kórházba tartózkodni. Domán főorvos elmondása szerint az OMNIBotics robottal végzett térdműtétek esetében gyorsabb a felépülési idő. Ennek okát az elképesztő precizitásban, a kíméletesebb műtéti technikában és szalagegyensúly helyreállításában látja.
Időnként egészen meglepő gyorsasággal zajlanak a rehabilitációk: akadtak olyan betegek is, akik már hat héttel a műtét után sílécet ragadtak, korcsolyát húztak, vagy éppen teniszütőt fogtak a kezükbe. Természetesen ezek a esetek nem számítanak mindennaposnak, de az összes páciensek esetében tapasztalható felgyorsult gyógyulás kétségkívül a modern technológia nyújtotta előnyöknek köszönhető.
- osztotta meg velünk a főorvos.
A közellátás keretein belül a protézisműtétek költségeinek fedezésére rendelkezésre álló források korlátozottak, ami megnehezíti a legkorszerűbb és gyakran a legmagasabb árú technológiák bevezetését. Ez a jelenség nem csupán Magyarországra jellemző, hanem globális szinten is tapasztalható.
Még a nyugat-európai országok, amelyek technológiai szempontból jóval előrébb tartanak, sem mindig a közegészségügyi szolgáltatások élvonalában állnak a legújabb innovációk alkalmazásában. Domán István véleménye szerint, a digitális technológia robbanásszerű előretörése és elterjedése azt jelzi, hogy hamarosan elérkezik az a korszak, amikor a robotok használata az ortopédsebészetben a mindennapok szerves részévé válik.
Amikor Domán István a robotizált sebészeti technikák alkalmazásába belefogott, Magyarország Európában a negyedik ország volt, amely ezt a forradalmi eljárást bevezette. Azóta a nemzetek listája folyamatosan növekszik. Jelenleg a legtöbb robotsebészeti rendszer az Egyesült Államokban üzemel, ahol gyakran egy kórházon belül vagy egy sebészeti praxiscsoportban több különböző gyártó berendezése is megtalálható.
A magas számú műtéti beavatkozás következtében a gyártó mérnökei egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a Domán-féle műtétek adatai iránt. Az esetszám és az ebből nyert tapasztalatok miatt az eszköz forgalmazója rendszeresen irányít külföldi sebészeket, akik a technológia iránt érdeklődnek, továbbképzésre Ausztriából, Németországból és Romániából. A betegek érdeklődése az új technológia iránt folyamatosan növekszik, mivel egyre több kedvező betegtapasztalat jut el hozzájuk, és rendszeresen érkeznek külföldről is műtéti beavatkozásokra.
Miután hazaköltözött Angliából, Domán István elsajátította az elülső feltárásos csípőműtét-technológiáját, amelynek az a lényege, hogy a hagyományosnál kisebb vágással jár, és nem sérti az izmokat, így lerövidül a rehabilitáció. Viszont mindig is hiányérzete volt a személyre szabottság és kivitelezés precizitása miatt.
A személyre szabottság kétféleképpen értelmezhető. Egyrészt magát az implantátumot személyre szabottan lehet gyártani - erre csak ritkán, bizonyos anatómiai eltérések esetén van szükség. Másfelől az implantátum komponenseit a beteg mozgásmintáinak és testi adottságainak figyelembe vételével lehet pozícionálni
- mondta lapunknak az ortopédsebész. Az Optimized Positioning System (OPS) bevezetése forradalmi változást hozott, hiszen ez a rendszer biztosítja a protézis elemeinek precíz illeszkedését mozgás közben, ami maximális stabilitást és meghosszabbított élettartamot eredményez.
