Tiborcz István története Csabdi határából egészen Budapest csúcsáig vezet, egy különleges utazás, amely tele van kihívásokkal és lehetőségekkel. A kis település csendjéből indulva, Tiborcz nemcsak a főváros dinamizmusát tapasztalja meg, hanem az álmok és

Valószínűleg örökre emlékezetes marad Orbán Ráhel és Tiborcz István tavalyi karácsonyi képes üdvözlete az Instagramon. Nem csupán Tiborcz határozott testtartása vagy a fekete-fehér színvilág miatt, hanem azért is, mert ez volt az első pillanatkép az új otthonukból.

A képből akkor még csupán sejtések fogalmazódtak meg, de mára a cégbírósági adatok is világossá tették, hogy Tiborcz István hivatalosan is birtokba vette a Költő u. 27. szám alatti, a közelmúltban romos állapotából felújított, Dreher Villának nevezett ingatlant. Valószínűleg Orbán Ráhel és gyermekeik is vele élnek, annak ellenére, hogy a kormányfő lánya hivatalos lakcímét továbbra is a szülői otthon, a Cinege utca jelöli.

Bár a Tiborcz-családot gyakran emlegetik csabdiként, érdemes tudni, hogy Tiborcz apja a rendszerváltás előtt a budapesti Igazságügyi Orvostani Intézet munkatársa volt. A politikai rendszerváltás után azonban új irányba terelte életét, és temetkezési vállalkozást alapított a fővárosban. A cégnyilvántartások tanúsága szerint ebben az időszakban először az I., majd a XII., végül a II. kerületben élt. A 90-es évek végén Csabdi környékén vásárolt ingatlanokat, az egyik ezek közül Tiborcz tanyaként vált ismertté; ez egy szántóföldekkel és legelőkkel övezett medencés ház volt. Csak néhány száz méterre onnan, Tükröspusztán egy nagyobb területen lovasklubot alakított ki, amely több épületből állt.

Tiborcz István és Orbán Ráhel 2013-ban itt kötötték össze az életüket, és ezen a helyszínen indult el közös kalandjuk is. Az első gyermekük 2016-os érkezését követően, ahogy Tiborcz egy interjúban kifejtette, a Csabdi és Budapest közötti ingázás egyre inkább megterhelővé vált számukra. Így 2017 nyarán döntöttek, hogy vásárolnak és felújítanak egy házat a XII. kerületben, a Zalai út 10/b. szám alatt.

Ez az az időszak, amikor Tiborcz hirtelen duplán is budapesti lett: az évek óta működő BDPST-ről is ekkoriban vallotta be, hogy valójában az övé.

A cégnyilvántartások alapján Tiborcz 2018-ban tette le a névjegyét a Zalai úton. Ezt követően nem sokkal a parkolási szabályok átalakulása következett be az utcában, amely kedvezően érintette őt. Ennek eredményeként a vendégei számára megnyíltak azok a parkolóhelyek, amelyeket korábban a közeli japán nagykövetség használt.

Tiborcz másfél évig népszerűsítette a Tiborcz-tanyát, majd 2018-ban úgy döntött, hogy megválik tőle, beleértve a hozzá tartozó 80 ezer négyzetméternyi legelőt, erdőt és szántóföldet is. A család továbbra is birtokolja a közeli, lovasparkként ismert tükröspusztai ingatlant, ahol apja bejegyzett lakcíme a mai napig érvényben van.

Miközben Tiborczék a Zalai úton laktak, a kormányfő veje vállalkozóként is felfigyelt a XII. kerületre. Az érdekeltségébe tartozó Tusculanum Hegyvidék Kft. 2020-ban megvette a Költő utca 30 és 32 alatti, összesen 8600 négyzetméternyi területet a piaristáktól, majd itt, az egykori Fonográf Klub helyén elkezdte megépíteni a Botaniq Klubot.

De ekkor a háttérben már zajlott egy ennél is nagyobb ügylet. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2019-ben több csomagban, több korábbi sikertelen kísérlet után, nyilvános meghirdetéssel villámgyorsan eladott egy rakás svábhegyi ingatlant NER-közeli pénzembereknek, Jellinek Dánielnek és Szécsényi Bálintnak. A csomagban benne volt az egykori Svábhegyi Nagyszálló, MÁV szanatórium és a Svábhegyi Gyerekkórház is, utóbbinak az egyik parkosított, több épületből álló ingatlana gyakorlatilag a Botaniq szomszédjában volt.