A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének pénzügyi támogatása körüli titkolózás felkeltette a közvélemény figyelmét. Az érintett források és célok homályban maradtak, ami tovább fokozza a gyanakvást és a spekulációkat. Miért nem hozták nyilvánosságra a ré
A nagy sörgyártók lobbicsoportja havi fél- és egymillió forint közötti összeget juttatott Lánczi Tamásnak. Az okokat azonban egyik érintett sem hajlandó felfedni.
Lánczi Tamás, a Magyar Sörgyártók Szövetsége és a négy, a szervezetet alkotó nagy sörgyár is hallgat arról, hogy milyen jogcímen és mennyi ideig kapott havi 500 ezer és 1 millió forint közötti fizetést a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a sörszövetségtől.
A hazai sörgyártók érdekképviseleti szervezete 1992-ben jött létre, és azóta is aktívan képviseli tagjait.
A Magyar Sörgyártók Szövetségét 2018 óta Kántor Sándor vezeti, aki mérnöki végzettséggel és széleskörű iparági tapasztalattal rendelkezik. Az elnökség tagjai a Dreher, Heineken és Borsodi sörgyárak vezetőiből állnak. A szövetség nem részesül állami támogatásban; a nagyobb sörgyártók tagdíjai képezik a költségvetésének alapját. Az utolsó pénzügyi beszámoló szerint 2022-ben a tagdíjak összege 100 millió forint volt, míg 2023-ra ez már 123,5 millió forintra emelkedett. A szövetség legfontosabb feladata, hogy fórumot biztosítson a magyar söripar vezető szereplőinek, lehetővé téve az érdekegyeztetést és az ágazat képviseletét a kormányzati és egyéb érintett felek előtt – áll a legfrissebb éves jelentésükben.
Hogy e lobbifolyamatban milyen szerep jutott Lánczi Tamásnak, még pontosabban
A politológus a sörszövetségnek 2018 elejétől 2021 végéig dolgozott, és a munkájáért összesen 5 millió forintot kapott. Cserébe a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelenlegi vezetője különféle politikai elemzéseket és tanácsokat nyújtott a szövetség strategiai irányvonalának kidolgozásában, valamint részt vett a söripar jogi és gazdasági kérdéseinek előmozdításában, hogy a szektor érdekeit hatékonyan képviselhessék.
Sem ő, sem a sörszövetség, sem pedig az azt létrehozó sörgyárak nem osztottak meg információt az utóbbi napokban.
A téma valóban érdekes, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a jelentős sörgyárak többsége külföldi kézben van. Ráadásul a Heineken esetében a vörös csillag használata miatt a kormányzat korábban még kritikát is megfogalmazott.
Kérdéseinket azt követően fogalmaztuk meg, hogy Lánczi vagyonnyilatkozata alapján kiderült, az előző három évben kilenc különböző forrásból kapott jövedelmet. Ez a felfedezés különösen érdekes, mivel 2024 februárjában őt nevezték ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal élére, amelyet kifejezetten a "külföldi befolyásszerzési kísérletek" megelőzésére hoztak létre. Tudvalevő, hogy Lánczi az MTVA online igazgatójaként tevékenykedett, valamint több oktatási intézményben tanított. Azonban az, hogy a söripar érdekvédelmi szervezetének is dolgozott, korábban nem került nyilvánosságra.
