Tíz év sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a megígért 160-as tempót elérjék az autók.

Bár a magyar állam jelentős, több százmilliárd forintos beruházásokat végzett, hogy számos vasútvonal alkalmas legyen akár 160 kilométer/órás sebesség elérésére, a valóságban egyik vonalon sem engedélyezett ennél gyorsabb közlekedés - és ez már egy évtizede így van. Ez a helyzet csak egy része a magyar vasúti rendszer problémáinak, de jól tükrözi a lemaradást, nemcsak Nyugat-Európához, hanem a szomszédos országokhoz képest is. A kormány már lemondott a 160 km/h sebességű vonalakról; a 2035-ig terjedő fejlesztési tervében egyáltalán nem található említés erről a kérdésről. A 24.hu elemzése szerint az elmúlt másfél évtizedben akár 1200-1300 milliárd forintot is elkölthettek volna ennek a célkitűzésnek a megvalósítására.

2010 környékén aggodalomra adtak okot a Velencei-tó körüli települések lakóinak, amikor értesültek arról, hogy a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal felújítása lehetővé teszi, hogy a vonatok akár 160 kilométer/órás sebességgel haladjanak a part mentén. A helyi vezetők azonnal akcióba léptek, és lobbizni kezdtek azért, hogy a vonatok ne száguldozhassanak ilyen gyorsan, figyelembe véve a sok gyalogos átjárót. E törekvéseik végül részben sikerrel jártak, hiszen a Velence és Agárd közötti szakaszon a tervezett sebességet 120 kilométer/órára csökkentették, míg a környező részeken megmaradt a 160 kilométer/órás limit.

Bár sokan ellenezték, ennek ellenére valószínűleg így is sikerült volna elérniük a kitűzött céljaikat, hiszen még az erre szánt vonalszakaszokon sem közlekednek a vonatok 160 km/h sebességgel. Kivételt képez a Tata és Hegyeshalom közötti szakasz, ahol a 90-es években eltérő szabványok szerint zajlott a fejlesztés.

A felújítás után, amely immár közel 12 éve zárult le, a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal mellett számos egyéb vonalat is korszerűsítettek. Az elmúlt években ezek a vonalak 160 kilométer/órás sebességre lettek optimalizálva, mindezt hatalmas, százmilliárdos nagyságrendű beruházásokkal. Az építési költségek becslése a 24.hu számításai alapján a következőképpen alakul:

Mindeközben a vonatok sebessége sehol sem haladhatja meg a 120 kilométer/órát, annak ellenére, hogy a vonalak korszerűsítésére egyre nagyobb összegeket fektettek be.

Mi az, amihez a MÁV és a hazai fejlesztéspolitika nem tudja felvenni a versenyt?