Tőkemenekítési hullám vette kezdetét Magyarországon, miután a kormány bejelentette az átláthatósági törvény bevezetését.
A Telex részletes áttekintést nyújtott a hazai bankok véleményéről az új átláthatósági törvény kapcsán. A bankok kifejtették, hogyan értelmezik saját szerepüket ebben az új jogi keretben, továbbá milyen lehetséges pénzügyi következményekkel számolnak a törvény életbe lépését követően.
Annak ellenére, hogy a jogszabály még nem kapta meg a végső jóváhagyást, a portál által megkeresett bankok már elkezdték elemezni az átláthatósági törvény banki vonatkozásait.
Beszélgetőpartnereiktől azt hallották, a bankok mindig igyekeznek megfelelni a hatályos jogszabályoknak, de azért azt is kifejtették, hogy
ennek a jogszabálytervezetnek lehetetlen megfelelni, aki készítette, semmit nem tud a bankok működéséről, a politikai cél miatt elveszett a minimális realitásérzék is.
A szöveg megfogalmazása annyira általános és homályos, hogy szinte lehetetlen a banki környezetben értelmezni vagy alkalmazni. "Ez a leírás olyan, mint egy gumiszabály, amelynek a betartása és ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen" - fogalmazott egyik forrásunk. "Aki ezt az egészet megírta, láthatóan nem mérlegelte, hogy milyen következményekkel jár. Vagy nem volt meg hozzá a szükséges képessége, vagy egyszerűen nem érdekelte a dolog."
A törvénynek, ha elfogadják, ezenkívül is nagyon súlyos negatív következményei lesznek a magyar pénzügyi rendszerre és a hazai gazdaságra.
A banki vezetők azt mesélik, hogy több tucat szakmai kérdés merül fel, miközben magyar állampolgárként kicsit az is paradox helyzet, hogy technikai oldalról kell tárgyalni egy ilyen jogszabályról - de most erre is szükség van. A szakemberek szerint a bankok számára többéves fejlesztést igényelne a megfelelés, amit a törvény természetesen azonnal szeretne. A banknak ugyanis a törvénytervezet szerint az "engedélyköteles fizetési műveleteket" jelentenie kell. Csakhogy nincs ilyen valós idejű politikai ellenőrzési lehetősége a banki rendszereknek, ezek a dolgok nem így működnek.
A szabályok szigorú betartása óriási informatikai kihívások elé állítja a bankokat: szükség van arra, hogy hatékonyan kiszűrjék azokat az utalásokat, amelyeket később folyamatosan nyomon kell követniük.
Számos olyan kérdés vetődik fel ezzel a témával összefüggésben:
A konklúzió szerint attól kell tartani, hogy a bank felelőssége lehet, ha nem tartja be a politikai célú őrületet, amelynek logikája, ami teljesen ellentmond a banki gyakorlatnak.
A bankok által felvetett lehetséges következmények között kiemelkedő, hogy minden olyan jogszabály, amely a jövőben csökkentheti a magyar emberek pénzének biztonságát egy hazai bankban, vagy amely veszélyeztetheti az érzékeny személyes adatokat, amelyek a magyar állampolgárok pénzügyi helyzetére vonatkoznak (mint például a banktitok), gyorsan a külföldi pénzintézetek felé terelheti a hazai tőkét. Érdemes megjegyezni, hogy ez a trend már most is megfigyelhető, hiszen a legfrissebb statisztikák szerint egyre többen választanak devizabefektetéseket, részben külföldi bankokban.
Természetesen az érintett ügyfelek nem szoktak nyilvánosan indoklást adni, így egy-egy ilyen döntés mögött számos tényező állhat, például a kedvezőbb hozamok keresése vagy a várt devizaárfolyam-ingadozások.
Mindenképpen megállapítható, hogy az utolsó hét során jelentősen megnövekedtek az ezzel kapcsolatos diskurzusok és érdeklődések.
A Telex úgy értesült, érdekes módon a bankokban és a privátbankokban egyáltalán nem a mostani jogszabály közvetlen fókuszában álló személyek, médiavállalkozók, civil szervezetek tisztviselői tettek fel kérdéseket a készülő törvényről, hanem vagyonos üzletemberek. Jellemzően azt akarják tudni, hogy van-e az adott külföldi pénzügyi csoportnak olyan megtakarítási, számlakezelési megoldása, amely teljesen független Magyarországtól.
A bank ugyan a törvénytervezet szerint az "engedélyköteles fizetési műveletet" jelenti csak, de azért vannak a szokásos banktitokszabályokat felülíró rendelkezések is, ez pedig mélyütés a bizalomnak. Mint a bankokhoz érkező kérdésekből kiderül, a vagyonos vállalkozók attól tartanak, hogy ha bárkire rá lehet mutatni és valamilyen szuverenitásvédelmi, államvédelmi ürüggyel rá lehet szállni, az mindenkinek csökkenti a biztonságérzetét az ország pénzügyi rendszere iránt. Egy ennyire testre szabott törvénynek a félelmek szerint megvan az a potenciális hatása is, hogy mintát ad.
A NER-es vállalkozók aggályai között szerepel, hogy egy politikai váltás esetén elképzelhető, hogy a hatalom újra erőteljes intézkedéseket hoz a magánvagyonként kezelt közvagyonok ellen. Ez a lehetőség különösen aggasztja őket, mivel a múlt tapasztalatai alapján tudják, hogy a politikai környezet hirtelen megváltozása jelentős kockázatokat hordozhat.
