Több ezer titkosszolgálati ügynök számára omlik össze a világ, hiszen az új jogszabály értelmében a nevük teljesen eltűnik a nyilvánosság elől.

Speciális jogviszonyt kapnak a március 1-től életbe lépő új törvény alapján a polgári titkosszolgálatoknál dolgozók, de mást nem: sem kiszámítható bérezésük, sem konkrét életpályamodelljük, sem érdekképviseletük nem lesz. Az egyeztetés nélkül áterőltetett jogszabály a katonáknál is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a titkosszolgákat.

A kormányzati hatáskörök átszervezése ellenére Rogán Antal minisztériuma, amely továbbra is felügyeli a titkosszolgálatokat, úgy véli, hogy nincs szükség és lehetőség sem a tavaly decemberben elfogadott jogszabály módosítására. Ez a jogszabály március 1-jén lép életbe, és alapvetően meghatározza a négy hazai polgári titkosszolgálatnál dolgozó több ezer ember életét és munkakörülményeit.

A kormány ismét a megszokott módon, a szükséges előzetes egyeztetések nélkül, fogadta el az új jogszabályt, amely több szempontból is hátrányos a titkosszolgálati dolgozók számára. Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke a HVG-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kormányzat elutasítja a módosítások lehetőségét, annak ellenére, hogy a törvény jogszűkítő és sérti az Alaptörvényt, még ha vannak is benne kedvező elemek.

A rendvédelmi kar vezetőjeként Powell azért is figyelmeztetett a közelgő problémákra, mert márciustól már nem lesz lehetősége arra, hogy szakmai érdekképviseletet gyakoroljon. Az új törvény ugyanis megtiltja az állomány tagjainak bármilyen formában való tagságot vagy érdekképviseleti tevékenységet. Ez különösen aggasztó, hiszen az új jogállási törvény életbe lépésekor Powell szerint éppen most lenne a legnagyobb szükség a védelemre.

A törvény preambuluma nem fukarkodik a dicséretekkel, amikor hangsúlyozza, hogy "a Magyarország iránti hűség iránt elkötelezett munkatársak elismerése és jogi helyzetük egységes megközelítése" áll a középpontban, és hogy ez a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hatékony működését hivatott elősegíteni. De a szöveg mögött, az apró betűs részben ott rejlik a keserű igazság.

Bár az új szabályozás önálló, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt teremt a polgári titkosszolgák számára, elkülönítve őket a rendvédelmi és belügyi dolgozóktól – ami akár előnyös lépésnek is tekinthető –, a módosítások több szempontból is hasonlóságot mutatnak a tavaly a honvédségnél végrehajtott, az állomány körében vegyes érzelmeket kiváltó reformokkal.

Így például a katonák után a polgári titkosszolgálatoknál is megszűnik a jelenlegi, egyértelmű, bár nem mindig népszerű, kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla, és helyette náluk is sávos bérezés lesz: egy tól-ig határon belül az adott szolgálat főigazgatója - a munkáltatói jogkör gyakorlója - dönt a fizetés konkrét összegéről és az egyéb juttatásokról is.

Béremelés ugyan várható, de a kiszámítható előmeneteli rendszer vagy életpálya-modell hiánya komoly problémákat vet fel – mutat rá Powell. Véleménye szerint a legfőbb gond az, hogy a jövőben sem egyéni, sem szakmai, sem pedig szociális érdekképviselet nem fog működni. Hangsúlyozza, hogy indokolatlanul emelik ki a szolgálatoknál dolgozókat a rendvédelmi szervek közül, holott az ő munkájuk is magában foglal rendfokozatokat, fegyverhasználatot, és a katonai ügyészség is részt vesz a büntetőügyeik eljárásában.

A törvénymódosítás hatására megváltozik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok körének összetétele:

Az új jogállási törvényről - éppúgy, mint a katonáknál - Powell szerint előzetes egyeztetés nem volt, "csak pletykákból tudtuk, hogy várható", majd, amikor felkerült a szöveg az Országgyűlés honlapjára, pár napot kaptak a véleményezésre. A Magyar Rendvédelmi Kar ezután Farkas Örs titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárnak jelezte a jónak értékelt változtatások mellett a kifogásait is, de süket fülekre talált.

Bár a kar elnöke megkereste Kövér Lászlót és Orbán Viktort, a válaszok ezúttal is a Rogán-tárcától érkeztek, amelyben azt állították, hogy a javasolt módosítások nem indokoltak. Sulyok Tamás köztársasági elnöknél is tett kísérletet, de onnan egy árva szó sem érkezett. Kozma Ákos alapjogi biztos szintén hallgatott a panaszra, amely arra figyelmeztetett, hogy az új jogszabály ellentétes az Alaptörvénnyel és számos nemzetközi jogszabállyal, amelyeket a kormány már elfogadott és ratifikált.