A kormány újabb EU-s forrásokat veszít el, miközben a pályázati lehetőségek száma drasztikusan csökken.

Hamarosan jelentős átalakulás vár az uniós támogatások rendszerére, és a reformterveket jelenleg Brüsszelben készítik elő. Annak érdekében, hogy Ön naprakész legyen a tervezett módosításokkal kapcsolatban, szeretettel meghívjuk ingyenes szakmai rendezvényünkre! Csatlakozzon hozzánk, hogy első kézből értesüljön a friss fejleményekről!

2024 júniusában Magyarország súlyos pénzügyi büntetést kapott az Európai Unió Bíróságától (EUB) a menekültügyi szabályok megsértése miatt. Az ítélet megállapította, hogy az ország nem garantálta a menedékkérők jogainak megfelelő érvényesítését, és jogellenesen gátolta a menekültkérelmek benyújtásának lehetőségét.

A magyar kormány véleménye szerint az ítélet mögött politikai indítékok állnak, és azt igazságtalannak ítéli meg. Ennek következtében inkább jogi lépésekhez folyamodik, mintsem hogy módosítaná a helyi jogszabályokat.

Bár a kabinet szerint a büntetést a kötelező befogadás elutasítása miatt szabták ki, valójában ezt az Európai Bizottság és az EUB nem követeli meg. Az ítéletek értelmében a kormánynak csak azt kellene lehetővé tennie, hogy az országon belül is kezdeményezhetők legyen a menekültügyi eljárások, amelyek elutasítására továbbra is lehetősége van a hatóságoknak.

A szankciók pénzügyi vonzatai jelentős nyomást gyakorolnak az ország gazdaságára: Magyarországnak egy 200 millió eurós átalánybírságot kellett volna megfizetnie, továbbá napi 1 millió eurós büntetést kapott, amíg nem teljesíti a bíróság határozatában rögzített követelményeket és nem hajt végre módosításokat a hazai jogszabályokban.

Mivel a kormány nem teljesítette a kifizetést, a bírság folyamatosan növekszik, és 90 naponta az Európai Bizottság megkezdi a végrehajtási eljárásokat a tartozás rendezése érdekében.

Az Európai Bizottság figyelmeztetett, hogy a kiszabott bírságot levonhatja bármely uniós támogatás kifizetéséből, beleértve az agrártámogatásokat, valamint a 2014-2020-as és 2021-2027-es időszakra szóló kohéziós transzfereket is.

A brüsszeli végrehajtó testület eddig nem reagált a feltett kérdésekre, amelyek arra vonatkoznak, hogy mely forráskészletekből származtak a kiszabott bírságok. Ennek nyomán a Portfolio közérdekű adatigénylést nyújtott be az ügy tisztázása érdekében.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy eddig a 200 millió eurós átalányösszeg mellett három hónapnyi napi bírságot is érvényesített, így a levont összeg összesen 293 millió euróra (120 milliárd forintra) rúg. Ezen kívül hozzátették, hogy...

A 2021-2027 közötti időszak kohéziós forrásainak utalásainál valósították meg a levonásokat.

Az uniós hatóság bejelentette, hogy késedelmi kamatokat alkalmaztak, melyek az EU jogszabályainak értelmében az EKB alapkamatán felül 8%-os többletként jelentkeznek. Mivel októberben a végrehajtások 3,5%-os szinten indultak, ez összességében 11,5%-os büntető kamatot eredményezett a számításaink szerint a levonáskor.

Így összesen mintegy 325 millió euró (131,5 milliárd forint) levonására volt jogosult a Bizottság.

Mostanra pedig a napi bírságokból - a már behajtott tételekkel együtt - már több mint 250 millió euró gyűlt fel összesen. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós források egy részét már nem Magyarország fejlesztéseire, hanem az uniós jogszabályok megsértéséért kiszabott büntetés fedezésére fordították.

Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem hajlandó engedményeket tenni az Európai Bizottság számára a migrációs kérdésekben. Ha a kabinet továbbra is kitart e mellett az elv mellett, akkor idén 365 millió euróval, valamint az EKB aktuális alapkamatával és egy 8 százalékos büntető tétellel is szembenézhet Brüsszel részéről. Az aktuális FRA-árazások alapján ez átlagosan 10,65 százalékos büntetést jelenthet, ami december végéig több mint 403 millió euró forrást vonhat el a magyar költségvetéstől. Ezen felül a Bizottság döntései attól függően alakulhatnak, hogy mely transzferekből vonják le a büntetést, így nem zárható ki, hogy az agrártámogatások is érintetté válhatnak.

Az N+2 szabály következtében, ha a jogállamisági kérdések 2025-re sem találják meg a megoldásukat, akkor sajnos további 1,04 milliárd eurónyi kohéziós támogatás válik véglegesen elérhetetlenné.

Ez egyre súlyosabb terhet ró a magyar költségvetésre, hiszen a teljes, 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből a magyar kormány tavaly év végén több mint 1 milliárd eurót végleg elveszített. Ennek hátterében a jogállamiság kérdéskörével kapcsolatos kondicionális eljárás áll, amelyben 2022 óta nem sikerült megállapodásra jutni a Bizottsággal.

Így az új közös költségvetés n+2 szabálya értelmében a befagyasztott 10,5 milliárd euróból a ciklusra járó összeg közel hetedét elveszítette.

Magyarország uniós támogatásainak helyzete igencsak szűkös: a kormány már alig tud új pályázatokat kiírni, mivel a biztos fedezet biztosítása komoly kihívást jelent. A pályázat.gov.hu kormányzati portál statisztikái alapján a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus keretein belül csupán minimális források állnak rendelkezésre. A befagyasztott és levont összegek jelentősen csökkentették az elérhető keretet, míg a már felszabadított 12,2 milliárd eurónyi forrásnak a nagyobb része már pályázatokkal le van kötve.

A legfrissebb információk szerint a befagyasztott kohéziós alap a legnagyobb tételt képviseli, összesen 9,6 milliárd eurót, amelyhez hozzáadódik az n+2 szabály alapján esedékes 1 milliárd eurós levonás. Ezen kívül a helyreállítási alapból (RRF) is 6 milliárd euró van zárolva, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Amennyiben a rendelkezésre álló és a nehezen hozzáférhető pénzügyi forrásokat vizsgáljuk (figyelmen kívül hagyva a földalapú agrártámogatásokat), a következőképpen alakul a helyzet:

A kormány papíralapú kötelezettségvállalása esetén lehetőség van arra, hogy az Európai Bizottság befagyasztja ezeket a forrásokat. Azonban ebben az esetben fennáll a kockázat, hogy a 2027-es költségvetési ciklus végéig nem érkeznek meg a várt támogatások Brüsszelből. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor az uniós költségvetési hiányszabályok következtében ezek a tételek az adott év költségvetési hiányát fogják növelni, méghozzá a teljes, még fel nem használt összeg mértékéig.

A migrációs bírság levonása rövid távon pénzügyi következményekkel jár: a végrehajtás alá helyezett összegek már létező számlák ellenértékeit tükrözik, amelyek kifizetését a kormány már teljesítette vagy vállalta a különböző operatív programok nyerteseinek. Így tehát minden egyes levonás, ha nem is jelentős mértékben, de csökkenti a kormányzati "készpénzkészletet".