Trump Kanada-ügyben vajon csak üres frázisokat puffogtat, vagy van mögötte egy átgondolt stratégia?

Donald Trump nemrégiben azzal a megdöbbentő kijelentéssel élt, hogy Kanada esetleges magas vámokkal való térdre kényszerítése és az ország "bekebelezése" a célja. Az Egyesült Államok történetében nem ez az első alkalom, amikor területek annektálásáról beszélnek, de a 21. század eddig inkább a diplomáciai megoldásokról és a partnerségről szólt, nem pedig a nyílt terjeszkedésről. Érdekes módon a két ország kapcsolata évszázadok óta jónak mondható, holott a múltban, a 19. században, még háborúk is dúltak közöttük. A jelenlegi helyzet azonban felveti a kérdést, hogy mi lehet a következménye ennek a fenyegetőzésnek. Vajon Trump csupán a megszokott retorikáját alkalmazza, hogy nyomást gyakoroljon Kanadára, vagy komolyan fontolóra venné a területi követeléseket? A valóságban a két ország közötti gazdasági és politikai kapcsolatok olyan szorosak, hogy egy ilyen lépés aligha lenne praktikus vagy elfogadható a nemzetközi közösség számára. A kérdés tehát nemcsak az, hogy Trump mit akar, hanem az is, hogy a világ hogyan reagálna egy ilyen radikális lépésre.

Donald Trump hétfőn, a Truth Social nevű közösségi platformján reagált Justin Trudeau kanadai miniszterelnök lemondására. Trump ötletként felvetette, hogy Kanada esetleg az Egyesült Államok 51. államává válhatna.

Sokan Kanadában arról álmodoznak, hogy az Egyesült Államok 51. tagállama legyenek. Az Egyesült Államoknak a jövőben nem lenne fenntartható a hatalmas kereskedelmi hiány és a támogatások megadása, amelyekre Kanada támaszkodik a megélhetéséhez. Justin Trudeau is tisztában volt ezzel, ami hozzájárult a lemondásához. Ha Kanada egyesülne az Egyesült Államokkal, azzal megszűnnének a vámok, az adók jelentősen csökkennének, és az ország biztonságban lenne a folyamatosan fenyegető orosz és kínai hadihajókkal szemben. Képzeljük el, milyen erős és egységes nemzet lehetnénk együtt!

- fogalmazott Trump.

Kanada nem csupán egyedüli célpontja Trump figyelmének, hiszen január elején tartott sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az Egyesült Államoknak vissza kellene szereznie a Panama-csatornát, és Grönlandra is szeretne "rátenni" egy kis keleti befolyást. Ekkor került szóba Kanada annektálásának ötlete is, amelyet így indokolt: "Meg kell szabadulni a mesterséges határvonalaktól. A térképre pillantva világosan látszik, hogy ez nemcsak logikus, hanem a nemzetbiztonsági érdekek szempontjából is kedvezőbb lenne. Jelenleg mi védjük Kanadát" - fogalmazott a frissen megválasztott amerikai elnök.

Kanada "elfoglalását" egyébként nem most említette először, ez a trumpi retorika vissza-visszatérő eleme már tavaly ősz óta. Az egész úgy indult, hogy felmelegítette a régi kampányszövegét, miszerint a környező országok (Mexikó és Kanada), illetve az USA-val élénk kereskedelmet folytató egyéb államok (elsősorban Kína) "kihasználják" a kereskedelmi deficitet felhalmozó Amerikát, emiatt elnökként büntető jellegű védvámokat fog bevezetni.

Trumpot az sem érdekelte, hogy Kanadával kapcsolatban a deficitért leginkább az okolható, hogy az Egyesült Államok rengeteg energiahordozót vásárol az olajban gazdag északi szomszédjától. Kanadára mégis egy elég szigorú, konkrétan 25 százalékos védővámot vetne ki, az onnan érkező árukat sújtva a már-már büntető jellegű intézkedéssel. A témát Trudeau fel is vetette Trumpnak, amikor tavaly a floridai birtokán vele vacsorázott, és jelezte, hogy egy ilyen intézkedés túl nagy terheket okozna az országa számára. Az amerikai elnök erre válaszul közölte: akkor Kanada beolvadhat az USA-ba, úgy nem kellene vámot fizetnie.

Szemtanúk szerint akkor és ott ez egyértelműen csak egy rossz viccnek tűnt, még a kanadai kormányfő is így reagált rá. Csakhogy Trump nem hagyta abba a trollkodást, pár nappal később egy olyan Kanada-térképet posztolt a közösségi médiában, amelyen ő állt az ország fölé tornyosulva. Egy másik posztban pedig egyenesen

Kanada állam kormányzójának

Tedd különlegessé a megfogalmazásodat: Trudeau-ra hivatkoztak. Ezt követően, ennél az évnél fogva, megjelent egy határozott és világos utalás Kanada területének eltulajdonítására.

Elemzők véleménye alapján Kanada bekebelezésének terve továbbra is inkább Trump szokásos provokációi közé sorolható. Az NBC News-nak nyilatkozó források ezt megerősítették, hangsúlyozva, hogy Trump célja egyrészt Trudeau idegeire menni, másrészt pedig ezzel a lépéssel próbálja fokozni a vámháborúval kapcsolatos feszültségeket.

Nincs rá semmi valós lehetőség, hogy Kanada valaha is az Egyesült Államok részeként működjön.

- reagált a leköszönő Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. Az esedékes előrehozott választáson Trudeau fő riválisának számító Pierre Poilievre, a konzervatívok vehetője is úgy nyilatkozott:

Egyedülálló és szabad nemzet vagyunk. Kanada soha nem fogja elérni az 51. állam státuszt, és ezzel kész!

Igaz, hozzátette, hogy az USA Kanada "legjobb barátja", de ez a tényen nem változtat: még a Trump politikájával amúgy rokonszenvező politikus sem fogadta örömmel a furcsa ötletet.

Fontos hangsúlyozni, hogy Kanada helyzete alapvetően eltér Grönland és Panama területi igényeitől. Míg az utóbbiak mögött bizonyos geopolitikai logika húzódik, még ha a megvalósulásuk kétséges is, addig Kanada esetében a helyzet drámaian más. Az Egyesült Államok számára Kanada annektálása szó szerint „megfeküdné” a politikai és gazdasági rendszert. Ráadásul számtalan jogi és gyakorlati akadályt kellene leküzdeni. Először is, az amerikai Kongresszus mindkét házának egyetértenie kellene abban, hogy új tagállammal bővítik az országot. Ezen kívül, mint alkotmányos monarchia, Kanadának el kellene távolítania a trónról III. Károlyt, amihez nem csupán a két ház, hanem mind a tíz tartomány beleegyezésére is szükség van.