Trump bejelenti, hogy kilép a klímaegyezményből, és célja, hogy az Egyesült Államok olaj- és LNG-exportját globális szinten növelje.
Donald Trump elnöki beiktatása után azonnal egy merész lépést tett: másodszor is kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, ezzel megkérdőjelezve a globális klímaváltozás elleni harcot. A kilépés, amely elvileg egy év múlva lépne életbe, azt jelenti, hogy az USA visszavonja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett ígéreteit. Ráadásul, Trump beiktatása után egy sor olyan intézkedést jelentett be, amelyek közvetve hozzájárulhatnak a klímaváltozás felgyorsulásához.
A 2015-ös párizsi klímaegyezség célja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás folyamatos csökkentésével a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg 1,5 fok alatt tartsa. A modellszámítások szerint az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás efölött visszafordíthatatlan és katasztrofális hatással járó következményeket okoz.
Trump már az első elnöksége idején, 2017-ben is kiléptette egyszer az Egyesült Államokat a párizsi egyezményből, de Joe Biden elnökké választása után ezt azonnal visszacsinálta, és vállalta, hogy 2035-ig 61-66%-kal csökkenti az amerikai kibocsátást. Ez most a második legnagyobb a világon, és ők a legnagyobb olaj- és földgáztermelők globálisan.
A Fehér Ház alig fél órával Trump hivatalos eskütétele után bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. Ez a folyamat elvileg egy évet vehet igénybe, de a megfogalmazás alapján valószínű, hogy megpróbálnak gyorsítani rajta, hogy azonnal érvénybe léphessen. A párhuzamosan bejelentett egyéb intézkedések is azt célozzák, hogy Trump jelentős mértékben kívánja növelni az amerikai szénhidrogén-termelést, miközben a környezetvédelmi fordulat kulcsfontosságú politikai lépéseit visszavonja.
"Azonnal kilépek az igazságtalan, egyoldalú párizsi klímaegyezmény átveréséből"
- mondta Trump a hallgatóságnak a beiktatási ünnepségén, és arról beszélt, hogy a klímaszennyezés csökkentése nem működik, hacsak nem mindenki teszi meg, az Egyesült Államok pedig nem fogja szabotálni a saját iparát, miközben Kína büntetlenül szennyez.
"Fúrj, drágám, fúrj!" - hangoztatta az átértelmezett "szopj, drágám, szopj"-ból született új politikai jelszavában, ígérve, hogy az Egyesült Államok belép az olaj- és földgázkitermelés egy új fejezetébe.
"Csökkentjük az árakat, frissítjük a stratégiai tartalékainkat a legmagasabb szintre, és az amerikai energiát a világ minden szegletébe el fogjuk juttatni" - nyilatkozta.
Trump bemondása szerint a párizsi klímaegyezményből való kilépés ezermilliárd dolláros hasznot hoz majd az amerikai gazdaságnak.
A globális hőmérséklet 2024-ben először haladta meg azt 1,5 fokot, aminek az elkerülése a párizsi egyezmény legfőbb célja volt. Igaz, egy-egy kiugró év elvileg még nem jelentené azt, hogy az emberiség elbukta ezt a vállalását, de az utóbbi évek drámai hőmérséklet-emelkedése még az előzetes várakozásokat és modellszámítások értékeit is jócskán felülmúlta.
A párizsi megállapodás óta a globális szén-dioxid-kibocsátás nem csökkent, csupán a növekedés üteme kezdett ellaposodni. Az egyezmény nem kötelező érvényű, de úgy tűnik, hogy a kibocsátás szintje lassan eléri a csúcsot, és utána viszonylag gyors csökkenés várható. Fontos azonban megjegyezni, hogy a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gázok mennyisége miatt a klímaváltozás folyamatát ez nem fogja azonnal megfékezni.
A párizsi egyezményből eddig csupán Irán, Jemen és Líbia maradt ki, most pedig az Egyesült Államok is csatlakozik hozzájuk. Az amerikai olajtermelés 2016 óta már 70%-os növekedést mutat, míg az amerikai LNG-export gyakorlatilag a nulláról indult, és mára a világpiacon domináló szereplővé vált. Ezzel a legújabb bejelentésekkel az Egyesült Államok tovább kívánja megerősíteni ezt a vezető pozíciót. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő iparágak terén mindez hátrányosan befolyásolhatja az Egyesült Államok versenyképességét, amelynek legnagyobb nyertese Kína lehet.
