Tudósok egy csoportja nyílt levelet intézett Orbán Viktorhoz, amelyben fontos kérdéseket vetettek fel. A levél célja, hogy felhívja a figyelmet a tudományos közösség aggályaira és javaslatokat tegyen a hazai kutatás-fejlesztés helyzetének javítására. A tu

A Lendület- és ERC-kutatócsoportok vezetői közös tiltakozó nyilatkozatot adtak ki, amelyben éles kritikát fogalmaznak meg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézeteinek ELTE-hez való csatolása ellen. A nyílt levelet június 22-ig körülbelül 70 kutató írta alá, és a döntés ellen már korábban több szakmai szervezet, köztük a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is hangot adott ellenérzéseinek.

Az érintett csoportok a Lendület-program támogatásának köszönhetően pályázhattak az Európai Kutatási Tanács (ERC) legkiemelkedőbb ösztöndíjaira. Ez a program lehetőséget biztosított a kutatóknak arra, hogy hazatérve a külföldi tapasztalataikból építkezve, vagy akár itthon maradva, olyan nemzetközi szinten is versenyképes kutatási projekteket valósítsanak meg, amelyek hozzájárulnak a magyar tudományos élet fejlődéséhez és a szakmai karrierjük előmozdításához.

A szakértők leveleikben kifejezik aggodalmukat a HUN-REN BTK, NYTK, KRTK és TK ELTE-hez való csatolásának előkészületeivel kapcsolatban. Ezek a kutatóközpontok mind a humán tudományok területén tevékenykednek, és a változások hatásait figyelemmel kísérik.

Meggyőződésünk, hogy ez a lépés súlyosan sértené a Széchenyi István által 200 éve alapított Magyar Tudományos Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat versenyképességét, teljesítményét és integritását

- húzzák alá a szakértők. A hálózat feladatai között szerepel a nemzeti kultúra őrzése és ápolása, valamint a magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldása, az aláírók szerint a döntés veszélybe sodorná a vonatkozó kutatásokat.

A kutatóközpontok vezetőinek és tudósainak állásfoglalásai, a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos nyilatkozata, valamint a HUN-REN Irányító Testületében pénteken zajlott intenzív viták és több IT tag lemondása egyértelműen arra utal, hogy a tervezett lépés komoly ellenállásba ütközik. A megfelelő szakmai előkészítés és a nyilvános hatástanulmányok hiánya komoly veszélyt jelenthet a tudományos munka stabilitására, és hosszú távon gyengítheti a magyar tudományos élet kiemelkedő intézményét, a HUN-REN kutatóhálózatot.

A szakértők véleménye szerint a lépés komoly hatással lenne az ELTE intézményi önállóságára és nemzetközi renoméjára, továbbá a hazai tudományos élet szabadságát is veszélyeztetné. A kutatók úgy látják, hogy az ELTE és a kutatóintézetek forráshiánya már önmagában is aggasztó, ám a két terület összekapcsolódása tovább fokozza a fennálló problémák súlyosságát.

A HUN-REN vezetői korábban többször is nyilvánosan elköteleződtek a hálózat egysége mellett. A kutatók most a kutatóhálózat egyben tartását, a döntések előtti szakmai előkészítést, az ELTE közösségének bevonását és a szükséges hatástanulmányok elkészítését követelik. "Ennek érdekében haladéktalanul össze kell hívni a HUN-REN Tudományos Tanácsát, amely a HUN-REN SZMSZ szerint véleményezi az Irányító Testület stratégiai előterjesztéseit" - emelik ki.

A szakértők véleménye szerint a HUN-REN mint egységes szervezet működése nem csupán szimbolikus jelentőségű, hanem valós gyakorlati kihívásokkal is jár. A hálózat integritása már a HUN-REN MTA-tól való leválás óta folyamatosan aggodalomra ad okot, hiszen ez a helyzet számos problémát generálhat a jövőbeli együttműködésekben és a közös célok elérésében.

Az aláírók véleménye szerint a hálózat szétszedése hosszú távon komoly fenyegetést jelent a HUN-REN jövőjére, mivel ez tovább rontja a bizalmat és mélyíti a már meglévő válságot.

A levél tartalmából egyértelműen kiderül, hogy a szakemberek bizalma drámaian megrendült a hazai kutatási rendszer fejlődésének irányával kapcsolatban. Az aláírók határozottan követelik, hogy ne szülessenek olyan stratégiai döntések, amelyek több ezer munkavállalót (például négy kutatóhálózati központot és az ELTE jelenlegi munkatársait) érintenek, valamint számos kutatási területet veszélyeztetnek. "Teljesen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ezeknek a döntéseknek az előkészítése a szakmai közösség elől teljes mértékben rejtve maradjon, figyelmen kívül hagyva a többször hangsúlyozott együttgondolkodást és párbeszédet" - emelik ki.

"A sok helyen említett 'integráció' fogalma nem került kellőképpen tisztázásra, és a mögötte álló konkrét terv, valamint a kitűzött célok sehol sem kerültek nyilvánosságra. Ez a helyzet mind a jelenlegi, mind pedig az integrálni kívánt oktatók és kutatók számára bizonytalan és kiszámíthatatlan munkakörülményeket teremt, ami aggasztó jövőképet von maga után" - olvasható a levélben.

A kutatók véleménye szerint a változtatások bevezetésének módja, amely magában foglalja a döntéshozatali folyamatok megkerülését és az érintettekkel való egyeztetés mellőzését, komoly precedenst teremt a magyar kutatói és oktatói rendszer kiszámíthatatlanságának növekedésében.