Tudósok egy laboratóriumi környezetben felfedeztek és létrehoztak egy teljesen új állatfajt – nézd meg a videót!

A kutatócsoport ambiciózus célja, hogy az egereket genetikailag úgy módosítsák, hogy hasonlítsanak a mamutokra, ezzel is új lehetőségeket teremtve a tudományos felfedezések terén.

Ben Lamm, a Colossal Biosciences biotechnológiai vállalat társalapítója és vezérigazgatója elmondta: a csapat tanulmányozta az ősi mamutok genomját, és összehasonlította az ázsiai elefántokéval, hogy megértse, miben különböznek, s már el is kezdte az utóbbiak sejtjeinek genomszerkesztését. A megközelítésükhöz most új megerősítést kaptak, miután genetikailag módosított, egészséges egereket hoztak létre, amelyeknek a hidegtűrésre mutató tulajdonságaik vannak, beleértve a gyapjas szőrzetet is. "Ez nem gyorsít fel semmit, de ez egy hatalmas validációs pont" - mondta Lamm a The Guardian szerint.

A Scientific American viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a kutatók ősi mamut-DNS-t nyertek ki és szekvenáltak megőrzött bőrből, csontból és szőrből, hogy megtudják, mely gének irányítják az olyan tulajdonságokat, mint a szőrzet színe és a hidegtűrés. A laboratóriumi egerekben megváltoztatták a megfelelő géneket, és egyéb módosításokat is végrehajtottak a rágcsálók genomjában.

A kutatás során, amely még nem került szakmai bírálat alá, a csapat különböző genomszerkesztési módszereket használt. Céljuk az volt, hogy genetikailag módosítsák a megtermékenyített egérpetesejteket vagy az embrionális egérőssejteket. Ezt követően az átalakított sejteket egérembrionokba injektálták, majd a fejlődő magzatot hordozó állatba ültették be.

A csapat kilenc olyan gén átszabására összpontosított, amelyek a szőr színével, textúrájával, hosszával vagy mintázatával, illetve a szőrtüszőkkel kapcsolatosak. A legtöbb ilyen gént azért választották ki, mert már ismert volt, hogyan befolyásolják az egerek szőrzetét, és az indukált zavarok várhatóan a mamutoknál tapasztaltakhoz hasonló fizikai tulajdonságokat, például aranyszínű szőrzetet eredményeznek.

Az egereknél célzott gének közül kettő a mamutoknál is megtalálható volt, ami a feltételezések szerint hozzájárult a gyapjas szőrzet kialakulásához. A kutatók által bevezetett változtatások célja éppen az volt, hogy az egérgének mamutszerűvé váljanak.

A kutatócsoport egy, a mamutokban is felfedezett gént módosított, amely az egerek zsíranyagcseréjével áll kapcsolatban, és a kutatók véleménye szerint hozzájárulhatott a hideghez való alkalmazkodásukhoz. A kutatás során e gének különböző variációit alakították ki: egy innovatív technika révén akár nyolc eltérést is létrehozhattak egyidejűleg hét különböző génben.

Bár a kísérletek során nem minden próbálkozás vezetett kölykök születéséhez, a világra jött egerek különféle szőrtípusok izgalmas keverékeivel tűntek fel. Közöttük volt gyapjas, hosszú és aranybarna szőrzet is. Érdekes módon, az átlagos testtömegük meglepően hasonló volt, függetlenül attól, hogy a zsíranyagcserét befolyásoló gént módosították vagy sem.

Beth Shapiro, a Colossal tudományos vezetője megjegyezte, hogy a szerkesztési hatékonyság változó mértékű volt, de sok esetben a megkísérelt szerkesztések 100%-os sikerességgel zárultak. Lamm hozzátette, hogy a csapat bízik abban, hogy a következő hónapok folyamán sikerül elvégezniük a hidegtűrésre vonatkozó viselkedési teszteket – tudósít a The Guardian.

Craig Callender, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem filozófiaprofesszora, aki a tudomány etikáját kutatja, úgy véli, hogy a legújabb hírek megosztó hatással lesznek a tudományos közösségre. "Az, hogy az egerek életben vannak, és hogy a [Colossal kutatói által] módosított génekkel szabályozhatók a tulajdonságok, potenciálisan értékes eszközzé teszi a géntechnológiát" - nyilatkozta. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha a mamutok visszahozatala a végső cél, akkor az csupán egy mutatvány, hiszen szerinte egy ilyen projektnek nincs belső értéke - olvasható a Scientific American hasábjain.

A tudományos magazin hírei szerint Shapiro válaszában kiemelte: "Vannak, akik úgy vélik, hogy a vállalatunk csupán egy trükk. Tisztelettel el kell mondanunk, hogy nem osztjuk ezt a nézetet. Szeretnénk azonban hangsúlyozni azt a figyelmet, amit a munkánk keltett a gyerekek, diákok és a nyilvánosság más tagjai körében. Az általunk végzett tevékenységek inspirálják őket, hogy tudósokká váljanak, elgondolkodjanak a biológiai sokféleség védelmének fontosságán, és bizakodjanak a jövőt illetően."

Ez az érvelés azonban nem mindenki számára meggyőző. Sue Lieberman, a Wildlife Conservation Society nemzetközi politikai alelnöke például arroganciának tartja az ilyen típusú beavatkozásokat. "Nem vagyok a technológia ellen, és nem állítom, hogy a természet tökéletes lenne. Viszont hatalmas pazarlásnak vélem, hogy amikor a természetvédelem a pénzhiány miatt súlyos válságban van, akkor különféle furcsa állatokat kreálunk, amiket csodálhatunk. Ezen a ponton már túl kellene lépnünk" - fogalmazott a Scientific Americanben.