Oroszországban csalódottságot és gyanakvást éreznek: úgy tűnik, hogy a béketárgyalásokra nem mutatnak hajlandóságot.
Vasilij Nebenzja, az Oroszországi Föderáció állandó ENSZ-képviselője december 16-án kifejtette véleményét a Biztonsági Tanács ülésén. Kijelentette, hogy Oroszország nem támogat semmilyen javaslatot a háború leállítására, és ezt részletesen indokolta is - számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Nebenzja szerint az orosz-ukrán konfliktus rendezésére irányuló nyugati béketörekvések valójában csak arra szolgálnak, hogy Volodimir Zelenszkij időt nyerjen a Moszkva elleni harc fokozására. A diplomata ezt kifejezetten arra az elképzelésre mondta, amelyet a hónap elején az ukrán elnök megvitatott Donald Trump amerikai, és Emmanuel Macron francia kollégájával. Szerinte Kijev célja világos: még több katonai segítséget szerezni, ameddig a frontvonalak elcsendesülnek, hogy később aztán újult erővel kezdődjenek el ismételten az összecsapások.
A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre, azonban ezt szigorú feltételekhez köti: „Csak azokkal állunk szóba, akik hajlandóak szembenézni a valósággal és befejezni a konfliktust.”
Az ukrajnai béke kérdése azt követően kapott lendületet, hogy Donald Trumpot választották elnökké az Egyesült Államokban. A republikánus politikus azzal kampányolt, hogy "egy nap alatt" véget vetne a kelet-európai konfliktusnak. A megválasztása óta eltelt időben Kijev és nyugati szövetségesei is nyitottabbnak mutatkoznak a háború kompromisszumos lezárására. Trumpot csak jövőre, január 20-án fogják beiktatni, addig érezhetően sokan inkább csak kivárnak, mivel a szeszélyes természetéről is ismert politikus hajlamos a váratlan pálfordulásokra, ezért addig inkább óvatos tapogatózásokról van szó. A szándéka megerősítéseként viszont Trump eddig minden fórumon arról beszélt, hogy véget kell vetni a háborúnak Ukrajnában.
Moszkva hozzáállása kulcsfontosságú tényező a jelenlegi helyzetben, hiszen az időjárás szempontjából egyértelműen az ő malmukra hajtja a vizet. Oroszország a frontokon aktívan támad, míg Ukrajnában egyre gyakoribbak a kimerültségről és a harci kedv csökkenéséről szóló jelentések. A lakosság motivációja a folytatásra egyre inkább csökken, és a hadsereg számára rendelkezésre álló katonai eszközök sem elegendőek ahhoz, hogy egy komoly ellentámadást indítsanak. Így Ukrajna kénytelen a védekezésre összpontosítani, ami kedvező helyzetet teremt Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.
