Választási pénzosztás: A forint válsága fenyegethet, ha a kormány nem jól időzíti lépéseit.
Az elemzők többsége arra számít, hogy a kormány a 2026-os választások előtt ismét egy jelentős gazdaságélénkítő csomaggal rukkol elő, amelynek költségvetési vonzatai még nem látszanak az idei tervezetben. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a kabinet milyen nemzetközi környezetben próbálkozik a gazdasági ösztönzéssel, ugyanis a legrosszabb forgatókönyv esetén a lépések éppen ellenkező hatást válthatnak ki, és az infláció a lakosság terheit növelheti. Értékeltük azt is, hogy a költségvetés és az államadósság kezelése terén milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.
Amióta az Orbán-kormány 2010-ben hatalomra került, nem volt annyira kiélezett a politikai verseny mint jelenleg, ám egyelőre nem látszódik, hogy a kormányzópárt reflexszerűen olyan nagyszabású, "hangulatjavító" intézkedések bevetésére készülne, mint a 2022-es parlamenti választás előtt.
2021 végén és 2022 elején a kormány számára a választási vereség lehetősége arra ösztönözte a vezetést, hogy egy körülbelül 2000 milliárd forintos értékű, különféle választói csoportokat célzó "egyedi osztogatási" intézkedéscsomagot indítson. Ez a csomag többek között tartalmazta az szja-visszatérítést, a 13. havi nyugdíjat, hat hónapnyi fegyverpénzt, valamint lakásfelújítási támogatást. Ezen intézkedések kulcsszerepet játszottak abban, hogy a Fidesz kedvező választási eredményeket érjen el. Azonban a heves gazdasági élénkítés inflációs nyomást generált, továbbá jelentős terhet rótt a költségvetésre, és kimerítette a korábbi tartalékokat. Ennek következményeként a kormány azóta is kénytelen a költségvetés alapvető helyzetét a kiadások csökkentésére irányítani.
A 2025-ös költségvetés kapcsán sem tapasztalhatunk eltérő tendenciákat. A költségvetési megszorításokhoz hozzájárult az is, hogy az Európai Tanács tavaly nyáron túllépte a normákat, és túlzottdeficit-eljárást (EDP) indított Magyarország ellen, másik hat tagállammal együtt. Ennek hátterében az államháztartási hiány áll, amely 2023 óta folyamatosan túllépte a GDP 3%-ában megállapított referenciaértéket.
Az idei költségvetés tervezete alapján a kormány egyelőre azt a jelzést küldi, hogy szándékában áll mérsékelni a költségvetési hiányt, valamint szeretné betartani az uniós normákat.
A Pénzügyminisztériumban (PM) kezdetben azt a célt tűzték ki, hogy a tavalyi 4,5%-os GDP-arányos hiánycélt az idei évre 3,7%-ra csökkentik. Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján kiderült, hogy tavaly a tényleges deficit elérte a 4,8%-ot. Ez azt jelenti, hogy a bázishatás figyelembevételével a kormánynak a hiánycélt 4%-ra kellene módosítania. A 0,8 százalékpontos csökkentés még a papíron is meghaladja az uniós ajánlások kereteit, amelyek előírják, hogy a kormánynak évente legalább a GDP 0,5%-át kitevő kiigazítást kell végrehajtania.
A 2023-as év során a kormány sikeresen csökkentette a 6,7%-os hiányt közel 2 százalékponttal, azonban az idei évben hasonló mértékű kiigazításra nem számíthatunk. Az előzetes tervek szerint a kabinetnek csupán minimális költségvetési élénkítésre lesz lehetősége, köszönhetően annak, hogy 2025-re várhatóan mérséklődnek a kamatkiadások. Ezen kívül a gazdasági ösztönző intézkedésekhez uniós támogatások is hozzájárulhatnak, amelyeket az EU nem fagyasztott be, így ezek a források további lehetőségeket nyújthatnak.
