A kormányban jelentős átalakulások zajlanak, de Orbán Viktor határozottan kijelentette, hogy a költségvetés stabilitását meg kell őrizni.

Nagy Márton vezetésével egy új irányt vesz a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely összeolvad a Pénzügyminisztériummal. Ezzel a lépéssel sokan spekulálnak arról, hogy a költségvetési fegyelem esetleg lazulhat a jövőben. Orbán Viktor miniszterelnök azonban világosan jelezte: a büdzsé stabilitása továbbra is megkérdőjelezhetetlen. Közben napvilágot látott, hogy az államháztartás hogyan zárja a tavalyi évet. Ha a 2024-es változásokat a 2023-as adatokkal összevetjük, akkor egyértelműen látszik, hogy az egyensúly kedvező irányba mozdult el.

December végére az államháztartás központi alrendszere 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet, míg a központi költségvetés hiánya 4003,9 milliárd forintot tett ki – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium friss tájékoztatójából. Októberben a kormány módosította az éves pénzforgalmi hiánytervet, amely így 4790 milliárd forintra emelkedett, ennek következtében a költségvetési mutatók kedvezőbbé váltak. Ugyanakkor, ha a korábban benyújtott költségvetési tervhez viszonyítjuk a számokat, akkor egy figyelemre méltó, 160 százalékos túlköltekezés figyelhető meg.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek adott nyilatkozatában rámutatott, hogy ha elhanyagoljuk az eredeti 2024-es költségvetési tervek részleteit, és csupán 2023-hoz viszonyítva nézzük a változásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a költségvetés egyensúlya kedvezőbb irányba mozdult el. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a leglényegesebb kérdés még nyitott: a kormánytól még nem érkezett válasz arra vonatkozóan, milyen mértékű lehetett 2024 elsődleges egyenlege, azaz a kamatfizetések nélküli deficit. Ennek az adatoknak a fejlődése sokat elárul arról, hogy a tavalyi év valójában mekkora előrelépést hozott.

A Maastrichti hiánymutatót - az utolsó módosítás nyomán - 4,5 százalékra állították be, de az előzetes jelentések alapján a valóság ennél kedvezőtlenebb, és valószínűleg 4,8 százalék körüli értéket fog mutatni. A végleges adatokat a GDP számadatok tükrében lehet majd megismerni, azonban már most is látszik, hogy az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférés már érzékelhető hatással van a költségvetési mutatókra. "Úgy vélem, hogy a magasabb hivatalos hiány mögött elsősorban ez a tényező állhat, míg a pénzforgalmi egyenleg a vártnál kedvezőbb volt" - foglalta össze Virovácz Péter.

A legfrissebb kormányzati tájékoztatás alapján a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez képest 8,7%-kal emelkedtek. A kiadások terén a nyugellátásokra és egyéb nyugdíjszerű ellátásokra 2022-ben összesen 6853,9 milliárd forintot költöttek, ami 474,2 milliárd forinttal haladja meg a 2023-as évet.

A 2024-es év kiadásainak összességében a 13. havi nyugdíj és ellátás összege 520,2 milliárd forintot ért el. A Babaváró támogatásra a kormány 208,3 milliárd forintot szánt, ami 31,3 milliárd forinttal magasabb a 2023-as évben folyósított összegeknél. Külön figyelmet érdemel két fontos tétel:

A kormány hangsúlyozta, hogy tavaly az államháztartás hiánya jelentős mértékben mérséklődött a 2023-as évi 6,7 százalékhoz viszonyítva. Emellett bejelentették, hogy 2025-re is tervezik az egyensúlyi mutatók továbbfejlesztését. A tervek szerint az idei évben a gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatottság és a folyamatosan emelkedő bérek mellett a költségvetési deficit csökkenésére is számítanak, amely várhatóan 3,7 százalékra csökken a GDP-hez viszonyítva, miközben az államadósság is mérséklődik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja tökéletes összhangban áll Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataival. A decemberi nemzetközi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a gazdaság élénkítése a költségvetés révén nem kivitelezhető, mivel ez kockáztatja a pénzügyi stabilitást. Ezenkívül a miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar gazdaság szempontjából elengedhetetlen a költségvetési hiány csökkentése.

Virovácz Péter rámutatott, hogy az utóbbi években a költségvetési politika folyamatosan a valóság nyomában járt. A magyar gazdaságot sújtó külső és belső kihívások miatt nem tudta teljesíteni az előzetesen, sőt, túl korán megfogalmazott makrogazdasági és költségvetési célkitűzéseit. Különösen érdekes lesz megfigyelni, hogy a költségvetés most nem a nyári hónapokban, hanem inkább ősszel vagy az év végéhez közeledve készült el, vajon sikerült-e ezzel stabilabb alapokat teremteni a költségvetési tervek számára.

Az elemző szerint már előre kijelenthető, ha 2024 tavaszán vázolták volna fel a 2025. évi költségvetést, akkor az már pár hónap után - látva, hogy a gazdaság váratlanul technika recesszióba süllyedt - elvesztette volna realitását. Azonban most nagyobb esélyt lát arra, hogy teljesíthető lesz a hiánycél. A hiánytervek teljesülése tekintetében fontos tudni, hogy két terv van:

Így tehát a részletes adatok tartogatnak még izgalmat, ugyanakkor mindenképpen beszédes, hogy míg a január-szeptemberi időszakban 9,7 százalékos növekményről számolt be a Pénzügyminisztérium az adó- és járulékbevételek esetében, az NGM friss tájékoztatójában az év egészére vonatkozóan csupán 8,7 százalékos növekmény szerepel.

Ez a helyzet összességében egy potenciális kedvezőtlen meglepetést sugall az év végi GDP adatokkal kapcsolatban. A legnagyobb mértékben a közvetlen adóbevételek maradtak el a várttól, ami nem igazán meglepő, figyelembe véve, hogy ezek a bevételek a legszorosabban kötődnek a gazdasági teljesítményhez és a fogyasztás alakulásához.

December közepén az Országgyűlés 125 támogató és 56 ellenző szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a 2025-ös költségvetési javaslatot. Varga Mihály pénzügyminiszter november 11-én ismertette a legfontosabb számadatokat, bemutatva a jövő évi költségvetési törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint a kormány 3,4%-os gazdasági növekedést céloz meg, miközben a költségvetési hiányt 3,7%-ra, 2026-ra pedig 2,9%-ra kívánja csökkenteni. Emellett az államadósság GDP-arányos arányát is szeretnék 72,6%-ra javítani.

Az Állami Számvevőszék jelezte, hogy a kamatkiadásokkal kapcsolatos előrejelzések akkor tekinthetők megalapozottnak, ha az euró árfolyama átlagosan körülbelül 397,5 forint környékén mozog. Virovácz Péter véleménye szerint azonban nem érdemes előre leírni a költségvetést; ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján valószínű, hogy idén sem fogják tudni maradéktalanul megvalósítani a kitűzött célokat.

Szerinte a költségvetés nem tűnik irreálisnak, de az NGM számára a megvalósíthatóság szempontjából mindenképpen nehezített körülmények között kell navigálnia. A legnagyobb kockázati tényezőt továbbra is a bevételi oldal jelenti, különösen a közvetlen adóbevételek vonatkozásában. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy ha szükséges, a költségvetésért felelős szerv képes szigorú ellenőrzés alatt tartani a kiadási oldalt.

Ha a sarokszámok témáját vesszük górcső alá, a hivatalos költségvetési tervezés során ezek az értékek forintban kerülnek kifejezésre. Ezért a kérdésre, hogy vajon megvalósulhatnak-e ezek a sarokszámok, a válasz egyértelmű: nem. Senki sem képes olyan precízen megbecsülni a legfontosabb bevételi és kiadási tételeket, hogy azok forintra pontosan stimmeljenek. Ha viszont a pénzforgalmi és az uniós hiányszámokat nézzük, akkor lehetséges, hogy a kitűzött célok elérhetők. De megjegyzendő, hogy a "lehetséges" még nem jelenti azt, hogy a megvalósulás is biztos.

Ezért továbbra is valószínűbbnek tűnik, hogy a hiánycél módosítására lesz szükség, mint hogy ez ne történjen meg. Érdemes kiemelni, hogy a kormány nem változtatta meg a 2024-es költségvetést, csupán a kommunikációs szinten történt egy átalakítás a hiánycélt illetően. A költségvetési törvény, amely a hiánycél alapját képezi, változatlan maradt, és jelenleg is 2,9 százalékos hiánycélt tükröz.

Zárszóként érdemes foglalkozni a makrogazdaság "bulvár" aspektusával is, hiszen Varga Mihály már úton van a jegybank vezetéséhez, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyesült. Az utóbbi kapcsán a gazdasági miniszter már le is bonyolította az első állománygyűlést. Nagy Mártonnal kapcsolatosan – a korábbi megnyilvánulásai miatt – sokféle spekuláció kering arról, hogy az új rendszerben hogyan alakul majd a fiskális fegyelem.

Viszont ezzel a kérdéssel kapcsolatban két lényeges szempontot érdemes kiemelni:

Az ING vezető elemzője szerint pedig

A szakértő véleménye szerint bár sokféle célt tűzhetünk ki magunk elé, a nap végén mindennek megvan a maga ára. Ennek a költsége a nemzetközi befektetői bizalom csökkenése és a kötvényhozamok, vagyis az adósság finanszírozásának költségeinek emelkedése. Ezt a helyzetet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen ez szűkíti a költségvetés mozgásterét. Így a költségvetésért felelős szerv számára is kulcsfontosságú a bizalom fenntartása és még inkább a megerősítése.

Az már más kérdés, hogy ha a gazdaság folytatja a negatív meglepetések sorozatát -akár külső, akár belső okok miatt -, akkor lehet, hogy nem lesz teljesíthető a hiánycél. Ugyanakkor nagy különbség van aközött, hogy a céltévesztés szándékolt vagy csak egy következmény.