Az alkuhelyzet váratlan fordulatot vett: sem Trump, sem Putyin nem hajlandó hátrébb lépni.

A fegyverszállítási moratórium lejárta után Washington újra aktív szereplővé válik, miközben Moszkva egyre fokozódó nyomást gyakorol. Donald Trump diplomáciai szorongatásban találta magát, egyensúlyozva Kijev és a Kreml között. Ukrajna jövője nagymértékben az Egyesült Államok döntéseitől függ, ahol a jelenlegi stratégiai megfontolások inkább a hatalmi egyensúly megőrzésére irányulnak, semmint a béke megteremtésére. A háttérben a fegyverek, szankciók és a kompromisszumok lehetősége körüli bonyolult játszma zajlik.

Fedezd fel az Index Világjátszma című geopolitikai rovatát, ahol minden héten új elemzésekkel gazdagítjuk a nemzetközi politika és a konfliktusok leglényegesebb eseményeit. Szakértőink segítenek megérteni a globális trendeket, a hatalmi érdekek dinamikáját és azok világpolitikai következményeit. Merülj el velünk a komplex geopolitikai tájban, és ismerd meg a legfrissebb fejleményeket!

Nagyon úgy tűnik, hogy véget ért Donald Trump békítő politikája az orosz-ukrán háború ügyében. Pontosabban: az eddigi diplomáciai erőfeszítések nem vezettek eredményre. Hiába ígérte, hogy amint ismét hivatalba lép amerikai elnökként, elhozza a békét, hónapok teltek el, de nemhogy béke nincs, a Trump-kormányzat most már újabb fegyverszállításokat ígér Ukrajna megsegítésére. Korábban még arról szóltak a hírek, hogy az amerikaiak ideiglenesen felfüggesztik a katonai támogatást.

Trump kapcsolata nem indult jól Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, most viszont már Vlagyimir Putyin hozzáállása miatt csalódott, mert Oroszország nem hajlandó befejezni a háborút. Tovább borzolja a kedélyeket egy nemrég előkerült hangfelvétel is, amelyen Trump a választások előtt, egy zárt körű adománygyűjtő esten arról beszél, hogy előző elnöksége idején nyíltan megfenyegette Putyint: ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, "sz**rá bombázza" Moszkvát. A Kreml szerint nem voltak ilyen telefonbeszélgetések. Mindenesetre Trump most sem fogja vissza magát, amikor Putyint bírálja: szerinte az orosz elnöktől "rengeteg hazugságot" kapnak, és "a kedvessége mögött nincs tartalom".

Az Index számára Seremet Sándor, az Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója mélyreható elemzésbe kezdett az amerikai-orosz kapcsolatok dinamikájáról, valamint az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeiről.

A lapunknak nyilatkozó Seremet Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai katonai támogatás felfüggesztésének hivatalos indoka a fegyverkészletek felülvizsgálata volt, mivel az Egyesült Államok hadseregének is nagy szüksége van ezekre az eszközökre.

Bár mind Ukrajnában, mind Oroszországban elterjedt az a nézet, miszerint a fegyverszállítások leállítása Ukrajna ellen irányul, és hogy esetleg személyes indíttatások is közrejátszhattak a döntésben, a valóság valószínűleg komplexebb. A Pentagon ugyanis alaposan áttekintette a fegyverkészletek helyzetét, és emellett egyéb helyszíneken, különösen Izraelben, is sürgető igény mutatkozott ezekre az eszközökre. Érdemes megjegyezni, hogy a szállítási szünet nem csupán Ukrajnát érintette, bár kétségtelen, hogy az ukránokat sújtotta a legjobban. A leállított fegyverek listája széles spektrumot ölelt fel: légvédelmi rakéták, tüzérségi rendszerek, a Hellfire típusú precíziós levegő-föld rakéták, amelyeket Ukrajnában ügyesen földi indítású többcélú fegyverekké alakítottak, Stinger rakéták, HIMARS rendszerek és sok más eszköz is szerepelt a leállított tételek között - nyilatkozta a kutató.

Hangsúlyozta, hogy a legfrissebb információk szerint az amerikai fegyverszállítmányok továbbra is érkeznek, ám ezek túlnyomó része védelmi célokat szolgál. Oroszország ugyanis intenzív légi támadásokat indít Ukrajna ellen, amelyekkel szemben az ukrán légvédelem sokszor nem képes hatékonyan védekezni. Seremet Sándor kiemelte, hogy az amerikai légvédelmi rendszerekhez szükséges elfogórakétákból jelenleg hiány mutatkozik, így ezek szállítása létfontosságú Ukrajna védelme szempontjából.

"Igaz, egyelőre csak tíz darab elfogórakéta szállítását hagyták jóvá a Patriot rendszerekhez, de Trump arra ösztönzi Németországot, hogy adja el saját Patriot rendszerét Ukrajnának. Az orosz légi csapások komoly problémát jelentenek Ukrajna számára: nemcsak az infrastruktúrában okoznak súlyos károkat, hanem a civil áldozatok száma is magas. Ez kedvezőtlen fejlemény Trump számára, aki továbbra is a béketeremtőként kíván fellépni. Éppen ezért a támadások elhárításához szükséges fegyverek szállításának visszaállítása nemcsak logikus, hanem indokolt lépés is. Trump ugyanis nem engedheti meg magának, hogy teljesen elálljon Ukrajna támogatásától" - fogalmazott a kutató.

A beszélgetés során felmerült, hogy a fegyverszállítások felfüggesztése talán a Kreml számára üzenetet hordozott, amelyre az orosz félnek „illene” reagálnia egy fegyverszünettel. Azonban Putyin és Trump telefonbeszélgetése világossá tette, hogy ez nem történt meg. Az orosz elnök ugyanis előzetesen bizonyos követelményeket támasztott a tűzszünettel kapcsolatban. Seremet Sándor kifejtette, hogy ezek között szerepelt a fegyverszállítások leállítása, néhány szankció felfüggesztése, a mozgósítás beszüntetése, valamint Ukrajna semleges státuszának hivatalos megerősítése.

A kutató megállapítása szerint az utóbbi időszakban bizonyos feltételek részben teljesülni tűnnek. A hágai NATO-csúcs zárónyilatkozata alapján Ukrajna szerepe jelentősen csökkent, tagsági aspirációi pedig háttérbe szorultak. Ezen kívül az Egyesült Államok néhány orosz entitást eltávolított a szankciós listáról, és a múlt héten a fegyverszállítmányok is felfüggesztésre kerültek. Ennek ellenére tűzszünet még nem jött létre, sőt, a légi támadások száma és intenzitása továbbra is aggasztóan magas.

Nem meglepő, hogy Trump kifejezte csalódottságát a folyamat alakulásával kapcsolatban – valószínűleg más eredményre számított. Ugyanakkor Washington számára a háború befejezése továbbra is kiemelt fontosságú, így a Kreml felé irányuló éles reakciók még korainak tűnnek. Ezt alátámasztja, hogy a felfüggesztést egyelőre kizárólag a védelmi fegyverekre vonatkozóan oldották fel – tehát olyan eszközök esetében, amelyek a városok és a kritikus infrastruktúra védelmét biztosítják, mint például a Patriot rendszerekhez tartozó elfogórakéták. E fegyverek szállítása is csupán korlátozott mértékben elegendő a védekezéshez. A frontvonalakon szükséges támadó fegyverekről viszont továbbra sincs szó, így a harci helyzet továbbra is aggasztó marad.

- magyarázta Seremet Sándor.

Kiemelte, hogy az Egyesült Államok hivatalos álláspontja szerint Ukrajna olyan fegyverzeti támogatást kap, amely lehetővé teszi számára a hatékony védekezést, miközben Washington folyamatosan azon fáradozik, hogy elősegítse a béke megteremtését.

A kutató véleménye szerint Trump Putyin iránti csalódottsága nem friss jelenség; az amerikai elnök már korábban is többször kifejezte ezt az érzést. Ennek ellenére eddig ez a helyzet nem hozott magával jelentős következményeket a Kreml számára.

Moszkvával kapcsolatban az amerikai eszközök palettája meglehetősen szűkös, és ezt mindkét főváros vezetése jól tudja. Putyin valószínűleg arra törekszik, hogy Trump nyomás alá helyezze Kijevet, hogy Ukrajna hajlandó legyen elfogadni Moszkva követeléseit. Az orosz katonai aktivitás fokozása és a korábban nem látott intenzitású légicsapások ezt a szándékot tükrözik: Moszkva ezzel azt a üzenetet közvetíti, hogy minél tovább tart az ukrán ellenállás, annál nehezebb feltételeket kell majd elfogadniuk. Trump nehéz helyzetbe került, mivel ha mindenben enged Putyinnak, az komoly presztízsvesztést okozna a nemzetközi szövetségi rendszerében. Ugyanakkor valódi, hatékony fellépésre Oroszországgal szemben nem képes. Ezért inkább a jól ismert narratívát táplálja: ha ő lett volna az elnök, a háború ki sem robbant volna.

- mondta Seremet Sándor, aki szerint erre vonatkozhatnak Trumpnak azon kijelentései, hogy porrá bombázza Moszkvát, ha az oroszok bevonulnak Ukrajnába.

A kutató hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök nem engedheti meg magának, hogy teljesen magára hagyja Ukrajnát, hiszen ennek következményeként Oroszország számára elveszítené jelentőségét a tárgyalásoknak, és a kompromisszumok keresése gyakorlatilag értelmét vesztené. Külső támogatás híján Moszkva könnyedén katonai eszközökkel is megvalósíthatja céljait Ukrajnával szemben. Ahogyan fogalmazott, Putyin stratégiája ebben az aspektusban következetes marad, nem tér el a korábban felvázolt célkitűzéseitől. Ezzel azt kívánja hangsúlyozni, hogy Ukrajna számára a jövőben csak kedvezőtlenebb feltételek várhatók, ezért arra számít, hogy Trump ösztönözni fogja Ukrajnát az orosz követelések elfogadására.

Kérdésünkre válaszolva Seremet Sándor elmondta: nehéz pontosan megjósolni, meddig tud kitartani Ukrajna, különböző becslések láttak napvilágot, de ezek rendre tévesnek bizonyultak.

Az utóbbi évek során többször is felmerült, hogy Ukrajna már csak hat-nyolc hónapig bírja a harcot. Eddig azonban egyetlen ilyen jóslat sem vált valóra. Az ukrán hadsereg időnként meglepően jól megtervezett támadásokat hajt végre az orosz erők ellen, ami azt mutatja, hogy képesek nemcsak védekezni, hanem offenzív stratégiákat is alkalmazni. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a sikerük nagymértékben függ a nyugati országok támogatásától, a hírszerzési információk minőségétől, valamint a közös haditerv kidolgozásától is.

- mutatott rá a kutató.

Oroszország kapcsán megjegyezte: noha az orosz erőforrások jelentősen felülmúlják az ukránokat, mégis ezek is korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre.

"Az orosz gazdaság jelenleg még üzemel, és a megfelelő bérezés révén továbbra is képes férfiakat mozgósítani a harcba. Ugyanakkor az orosz fél veszteségei már most is jelentős mértékeket öltöttek, ami hosszú távon befolyásolhatja a haderő harci képességeit. A társadalmi hangulatban pedig egyre inkább érezhető a háborúval kapcsolatos kimerültség" - tette hozzá Seremet Sándor.

A legfrissebb felmérések alapján Oroszországban egyre több ember vágyik a békére, és a tartós eredmények hiányában a társadalmi mozgósítás fenntartása hosszú távon nem lehetséges. A kutató megjegyezte, hogy a Kreml számára elfogadhatatlan lenne, ha a háború nem zárulna le egyértelmű győzelemmel, mivel a kompromisszum Moszkvában a vereség érzésével lenne egyenlő.