A KSH befejezte a széles körű vitát generáló szegénységi adatok felülvizsgálatát, de továbbra is titokban tartja, milyen módszerekkel jutott arra a következtetésre, hogy a családok tömegesen nem adót fizettek, hanem éppen ellenkezőleg, adót kaptak.
A KSH válasza szerint a hazai szegénységi adatok revíziója befejeződött, és jelenleg az Eurostat által végzett validálási folyamat zajlik. A téma különös figyelmet kapott, miután áprilisban és júniusban a Válasz Online-on megjelent két cikk, valamint az azokat megalapozó tanulmányok felfedték, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a hivatalos szegénységi statisztikák és a valós helyzet között.
Kutatók korábban észrevették, hogy a hivatal 2018-ban és 2022-ben rendkívül szokatlan szegénységi statisztikákat publikált. Ezek az adatok azt mutatták, hogy sok család jövedelme éppen csak néhány forinttal haladta meg a szegénységi küszöböt, ráadásul a számok több család esetében meglepően azonosak voltak. A nemzetközi kutatások során megszokott, domború jövedelmi grafikonokkal ellentétben most egy olyan görbét láthattunk, amely a szegénységi határon, pontosan afölött egy különleges "kilátót" formázott.
A 2017-2018-as időszakban egy meglepő és szinte hihetetlen javulás tapasztalható a magyarországi szegénységi mutatókban. A hivatalos gyermekszegénység 2015 és 2020 között elképesztő, 63 százalékos csökkenést mutatott, ám az ágazatban dolgozó szakemberek más tapasztalatokat osztottak meg. Egy korábbi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettes kifejtette, hogy "a KSH által közzétett jövedelmi szegénységi adatok természetes úton nem alakulhattak így." Az ellentmondás arra utal, hogy a statisztikák mögött talán más tényezők is húzódnak, ami további kérdéseket vet fel a valós helyzet megértésével kapcsolatban.
A második, júniusi tanulmányban még meglepőbb megállapítások kerültek napvilágra. A kutatás szerint a szegénységi küszöb feletti nettó jövedelmek esetében olyan adatok születtek, amelyek szerint a vizsgált háztartások közel egyharmadában előfordult, hogy az éves nettó jövedelem meghaladta a bruttót. Ez azt jelenti, hogy "a személyek 11-30%-a nem adózik, hanem jövedelmet kap". Ez a helyzet nyilvánvalóan abszurd, a kutatók pedig a NAV megerősítése alapján kijelentették, hogy ilyesmi nem lehetséges.
A statisztikai hivatal május elején reagált a kutatók első állításaira - a második, bruttónál nagyobb nettó jövedelmet feltáró tanulmányt szó nélkül hagyták -, visszautasítva "az adatok szándékos befolyásolására vonatkozó vádakat". Azt írták akkori sajtóközleményükben, hogy egyébként éppen egy "tervezett nagyrevíziót" hajtanak végre "a szegénységi adatokat biztosító adatfelvétel vonatkozásában is". Azt is bejelentették, hogy annak lezárulta és az adatokat eurostatos validálása után a KSH "az adatfelhasználók széles csoportjának bevonásával szakmai fórumot tervez tartani 2025. június 30-át követően".
Miután június 30-át követően vagyunk, megkérdeztük a KSH-t az adatok felülvizsgálatáról, illetve a felmérésük szerint a lakosság egy részének zsebébe érkező adókról és a fillérre ugyanakkora (szegénységi határ fölötti) nettókról is. A hivatal ez utóbbira most sem reagált érdemben, csak ennyit írtak: "A KSH - mint minden adatelőállítása során - a szegénységi adatok esetében is a legnagyobb gondossággal, a szakmai és etikai normák betartásával jár el, és visszautasít minden olyan vádat, amely az adatok szándékos befolyásolását feltételezné. Az EU-SILC adatokat az Eurostat minden évben validálja és a validációt követően a hazai adatokat publikálja", valamint azt, hogy a revideált adatok megjelenéséig a májusi sajtóközleményben "szereplő nformációk az irányadók".
A statisztikai hivatal munkatársaitól érdeklődtünk a kérdésről, hogy érkezett-e bármiféle jelzés az Eurostattól a jövedelmi szegénységi adatokkal kapcsolatos, azok hitelességét kétségbe vonó vagy furcsaságokat felfedő publikációk tükrében. Válaszukban nem adtak lényegi információt, csupán annyit közöltek, hogy az uniós statisztikai intézménnyel a "revízió tartalmáról, ütemezéséről és technikai megvalósításáról" folytattak megbeszéléseket. Emellett megemlítették, hogy a felülvizsgálat iránti szándékot már 2024-ben jelezték az Eurostat felé.
