Verseny nélkül emelkedett ki az arcfelismerő technológiát fejlesztő Tiborcz-köz, amely új utakat nyit meg a digitális innováció világában.
A kóser energiaital gyártójával is meg kellett mérkőznie FaceKom Kft.-nek abban a meglehetősen egyenlőtlen küzdelemben, amelyben elnyerte az arcfelismerő szoftveres szolgáltatásra vonatkozó megbízást. A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazást fejlesztő állami cég, az Idomsoft Zrt. eljárásában a verseny és az átláthatóság hiányára utaló részletekre bukkant a Transparency International Magyarország. A FaceKom azt követően kezdett el közbeszerzéseket nyerni, hogy egy Tiborcz István köreihez sorolt magántőkealap felvásárolta.
Amint azt a 24.hu korábban megírta, a cég pedig elismerte: a DÁP-ot fejlesztő Idomsoft Zrt. használja az Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a köreihez sorolt arcfelismerő alkalmazást. A TI Magyarország kiderítette, hogy az állami cég még 2024. szeptemberben írt ki közbeszerzést úgynevezett VKTA, vagyis videótechnológiával történő azonosítást lehetővé tevő szakértői támogatás igénybevételére. Az eljárás során a FaceKom mellett két másik cég, a Data Center Alliance Kft. és a Kosher Group Zrt. tett ajánlatot. Az utóbbiak azonban annyira sem vették komolyan a pályázatot, hogy szakmai ajánlatot nyújtsanak be, ezért a jelentkezésüket érvénytelennek minősítették. Így a FaceKom simán elvihette az 50,5 millió forintos megbízást.
A Kosher Group Kft. ráadásul rendkívül látványos, átverésekben gazdag és színes portfólióval rendelkezik. Tevékenységüknek eddig nem sok köze volt a szoftverfejlesztéshez, pláne nem az arcfelismeréséhez. A cégcsoport korábban König Bank Zrt. néven "Közép-Európa legnagyobb privátbankjaként" hirdette magát, azonban nevet kellett változtatnia, ugyanis sosem rendelkezett az MNB-től kapott működési engedéllyel. Ezzel párhuzamosan leányvállalata, az E-Truck Motor Zrt. azzal került reflektorfénybe, hogy elektromos kamionok fejlesztését ígérte feltehetőleg állami támogatás reményében, ám miután az akkori tulajdonos, Benke Jánosné soha nem fizette be az ígért 33 milliárd forintos alaptőkét, a cég kényszertörlés alá került. A harmadik és egyben talán legeredetibb próbálkozásukként kóser energiaitalt dobtak piacra, melyet még tavaly is jövedelmező befektetésként reklámozott a TikTokon Benke Gábor tulajdonos annak ellenére, hogy a vállalkozás időközben felszámolás alá került. A másik ajánlattevő, a Data Center Alliance Kft. egyetlen főt sem foglalkoztat, és honlapja sincsen.
Az eljárás további részét homály fedi, ugyanis a FaceKom és az Idomsoft között létrejött szerződést az állami ajánlatkérő még nem töltötte fel a közbeszerzési nyilvántartásba. A dokumentum annak ellenére hiányzik, hogy a felhívás szerint a közbeszerzési eljárás tárgyát képező feladatokat 2024. október 31-étől 2025. január 31-éig kellett volna ellátnia a FaceKomnak. A közbeszerzési szabályok szerint az ajánlatkérőnek a szerződéskötést követően haladéktalanul fel kell töltenie a dokumentumot annak mellékleteivel együtt a nyilvános adatbázisba. A TI Magyarország ezért
A siker receptje: átláthatatlan tulajdonosi háttér
A FaceKom az Idomsoft-féle tenderrel együtt négy közbeszerzési eljárásban nyert el állami megbízásokat összesen több mint 303 millió forint értékben 2022 óta. Két megbízást húzott be a DÁP-ban is használthoz hasonló videótechnológiás azonosító szolgáltatások nyújtására a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től 2022-ben és 2023-ban, valamint még egyet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-től szintén 2023-ban. Az utóbbi esetben szintén érvénytelen lett az ellenajánlatot benyújtó Consroll Kft. pályázata. Az első NISZ-féle tenderen pedig egyedül indult a FaceKom. Tehát kemény versennyel ezeken az eljárásokban sem kellett szembenéznie.
A FaceKom állami tendereken bizonyított sikere az azt követő időszakra esik, hogy a céget - akkor még csak részben - felvásárolta először az Equilor I. Magántőkealap, majd 2022-ben a Central European Opportunity Magántőkealap. Az utóbbi 2024-ben már 100 százalékos tulajdonosa volt a társaságnak. A Central European Opportunity Magántőkealap tulajdonosainak a kiléte nem ismert, vagyis
A vállalat a közbeszerzési piacon akkor kezdett el igazán virágzani, amikor a tulajdonosi struktúrája ködbe borult, és ezzel együtt új lehetőségek nyíltak meg számára.
Ahogyan a 24.hu is rámutatott, a Tiborcz Istvánhoz köthető alapok hátterében az Equilor Alapkezelő Zrt. áll, ami miatt sokan a kormányfő vejének érdekeltségei közé sorolják őket. Bár közvetlen kapcsolat nem áll fenn a két alap és Tiborcz István között, mindkettő a II. kerületi címre van bejegyezve, ahol Orbán Viktor vejének több vállalkozása, például a BDPST Zrt. is működik. Az Equilor Alapkezelő Zrt. tulajdonosai sem teljesen nyilvánosak, hiszen a cég egy másik magántőkealap, a Közép-Európai II. Magántőkealap alá tartozik. Az alap kezelését a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. végzi, amelynek vezetője Szécsényi Bálint, aki egyúttal az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója is. Érdemes megjegyezni, hogy az Equilor Befektetési Zrt. Tiborcz István érdekeltségébe tartozik, és a Gránit Bankon keresztül jutott a tulajdonába.
Ezt az összetett tulajdonosi struktúrát a Magyar Nemzeti Bank alapítványa is megirigyelhetné. Különösen tekintetbe véve azt, hogy a Central European Opportunity Magántőkealap mögött szintén találhatunk állami milliárdokat. Az alapba ugyanis 50 milliárd forintnyi tőkét invesztált a Magyar Fejlesztési Bank az úgynevezett Krízis Tőkeprogram keretében a Covid-járvány idején. Az állami források mellé 30 százalékos mértékig magánbefektetők is rakhattak tőkét, e privát értékpapír-tulajdonosok kilétét homály fedi.
Az állami tőkeinjekció birtokában az alap több céget is felvásárolt, köztük a FaceKomot, valamint olyan vállalatokat, amelyek a hulladékhasznosítás és az energiaipar területén tevékenykednek.
Szabályozási kiskapuk: az elkerülhető zónák felfedezése A szabályozási kiskapuk olyan jogi vagy adminisztratív hiányosságok, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy egyes egyének vagy vállalatok a szabályok keretein belül, de azok szellemével ellentétes módon cselekedjenek. Ezek a kiskapuk gyakran rejtett, és csak a legélesebb szemű elemzők számára válnak nyilvánvalóvá. Ezek a megoldások lehetővé tehetik a jogi normák kijátszását, miközben látszólag betartják azokat. A kiskapuk kihasználása etikailag megkérdőjelezhető, hiszen alapvetően a szabályozási keretek megbecsülését veszélyezteti, és hosszú távon alááshatja a rendszer integritását. Fontos, hogy a jogalkotók folyamatosan figyelemmel kísérjék és aktualizálják a szabályozásokat, hogy ezeket a kiskapukat megszüntethessék, ezzel biztosítva a tisztességes versenyt és a piaci stabilitást. A társadalom számára pedig elengedhetetlen, hogy tudatosan álljunk a szabályokhoz, és ne csak a megkerülésükre törekedjünk, hanem a közérdek védelmére is.
A Facekom által elnyert közbeszerzések végső kedvezményezettjeinek azonosítása és az esetleges összeférhetetlenségek kiszűrése számos szabályozási hézag miatt rendkívül nehézkes. A magántőkealapok befektetőinek kilétét csupán 2026. júliustól, a következő országgyűlési választások után kell nyilvánosságra hozniuk az érintett szervezeteknek. Ez a helyzet ellentmond a vonatkozó európai uniós irányelveknek, amelyek kötelezik a jogi személyiséggel rendelkező entitásokat arra, hogy azonosítsák a mögöttük álló természetes személy tulajdonosokat. A hiányosságokkal kapcsolatban a Transparency International Magyarország nyílt levelet intézett a hazai döntéshozókhoz, legutóbb Hornung Ágneshez, aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem felügyeletéért felelős kormánybiztos.
Ez a kedvezőtlen helyzet a közbeszerzési szabályozás keretein belül is fennáll. A közpénzek felhasználásának elvileg átláthatónak és elszámoltathatónak kellene lennie, ezért az ajánlattevőknek átláthatósági nyilatkozatot is kell benyújtaniuk. E dokumentumban viszont elegendő csupán az alapkezelő tulajdonosának és vezetőjének megnevezése, amennyiben a befektető kilétét nem kívánják nyilvánosságra hozni. E hiányosságra az Integritás Hatóság is felhívta a figyelmet, és javasolta a szabályozás pontosítását, ám a kormányzat ezzel kapcsolatban csak részben fogadta el az ajánlásokat.
E kérdés rendezése különösen fontos, mivel a FaceKom nem az egyetlen olyan vállalat, amely mögött magántőkealap áll, és amely közbeszerzéseket nyer el. A magántőkealapok térnyerése miatt egyre több olyan cég kap állami megbízásokat, amelyek háttere nem mindig átlátható. A TI Magyarország által készített Tenderbajnok című elemzés szerint 2021 és 2023 között...
A közbeszerzések összértékének 7,7 százaléka olyan cégekhez került, ahol a tulajdonosi körben legalább egy magántőkealap található.
