Veszélyben az erdők: A tarvágás lehetőségeinek kiterjesztése fenyegeti a természetes erdők megmaradását.

Április 22-én, a Föld napján, az igazságügyi miniszter benyújtotta azt a rendkívül összetett törvényjavaslatot, amely jelentős módosításokat javasol a környezet- és természetvédelem területén. Ez a jogszabálytervezet azonban aggasztó módon gyengítené hazánk természeti értékeinek védelmét. A javasolt változások között szerepelne többek között a fontos természetvédelmi hatósági eljárások ellehetetlenítése, valamint a tarvágás lehetőségeinek szélesítése a természetes erdőkben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány közös levélben fejezte ki tiltakozását a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek, hangsúlyozva az ilyen irányú törvénymódosítások veszélyeit, írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A Föld napján, mely a környezetvédelem globális ünnepe, Tuzson Bence igazságügyi miniszter benyújtotta azt a jelentős, 258 paragrafusból álló salátatörvény-javaslatot. Ez a javaslat több szempontból is kockáztatja a természeti környezetünk védelmét szolgáló jogszabályok szigorát és hatékonyságát.

A törvényjavaslat, amely rendkívüli bonyolultságával tűnik ki, a veszélyhelyzet várható megszűnésével kapcsolatosan került a döntéshozók figyelmébe. Fő célja, hogy a háborús veszélyhelyzet idején hozott ideiglenes intézkedéseket tartósítja, így egy jelentős részüket beépíti a normál jogrendünkbe.

A törvényjavaslat számos jogszabály módosítását célozza, és nem tesz különbséget a környezetünk általános védelme, valamint a védett területek jogi keretei között. Érdekes módon, míg a természetes erdeink tarvágási lehetőségeit bővíteni kívánja, addig súlyos aggályokat vet fel, hogy olyan módosításokat is javasol, amelyek a veszélyhelyzet idején eddig teljesen hiányoztak a hazai jogrendből.

Bár a szóban forgó törvényjavaslat indoklása meglehetősen tömör, a környezetvédő szervezetek úgy vélik, hogy az egyik fő célja a hírhedt "tűzifarendelet" bizonyos, tarvágást elősegítő rendelkezéseinek jogi keretbe emelése. A veszélyhelyzeti intézkedések közül néhányat a normál jogrendbe kívánnak átültetni, annak ellenére, hogy ezek 2022-ben jelentős társadalmi ellenállást generáltak.

A felháborodás hatására a kormány három éve még visszavonulót fújt, az agrárminiszter pedig 5/2022. (VIII. 16.) AM utasításában korlátozta a tűzifarendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené - így végleg zöld utat kaphat a tarvágás.

Fontos kiemelnünk, hogy az erdők nem csupán természeti kincsek és gazdasági erőforrások, hanem egyre inkább a fenntartható erdőgazdálkodás iránti társadalmi érdeklődés középpontjába kerülnek. Véleményünk szerint a tervezett módosítások olyan alternatívákat nyújtanak az erdők gazdasági kihasználásában, amelyek nemcsak a természeti állapotok romlásának kockázatát növelik, hanem jelentős társadalmi elégedetlenséget is szülhetnek, érintve ezzel mind a szabályozás, mind az erdőgazdálkodók szerepét.

- hívta fel a figyelmet Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetője.

A természetvédelmi aktivisták már korábban is kifejezték ellenérzéseiket a 2009-ben, széleskörű szakmai egyetértés alapján létrehozott erdőtörvény módosítása ellen. 2013-ban és 2017-ben is komoly politikai törekvések indultak a vágásos erdőgazdálkodás szabályainak enyhítése érdekében.

Ma már alig találunk olyan érintetlen, természetes erdőket hazánk területén, a megmaradt értékes erdőfoltokat pedig minden lehetséges módon védenünk kell, hogy megőrizzük környezetünket és saját egészségünket. Annak ellenére, hogy a védett és Natura 2000-es területeken található, magas természetességi fokú tölgyeseink és bükköseink zömében vágásos erdőgazdálkodás zajlik – még azokban az állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Határozottan ellenállunk annak, hogy a legújabb törvénymódosítás révén a döntéshozók tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának határait.

„Kérlek, add hozzá a saját stílusodat a mondandómhoz!” – kérte Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

A természetvédelmi hatóság jogkörének megszüntetése komoly következményekkel járna, hiszen így elveszne a lehetőség arra, hogy szakmai alapon döntsön arról, mely tevékenységek veszélyeztetik a védett területeket. Továbbá, aggasztó lenne, ha a Parlament elfogadná azt a törvénymódosítást, amely csökkentené az erdők védelmét szolgáló, a fakitermeléseket is felügyelő bejelentési eljárás határidejét. Ez nemcsak a természet védelmét, hanem a jövő generációk életminőségét is veszélyeztetné.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a WWF Magyarország Alapítvány közös levélben fejezték ki tiltakozásukat a törvénymódosításokkal szemben, amelyet a miniszterelnöknek és a vonatkozó minisztereknek címeztek.

Mint arról beszámoltunk engedély nélkül elpusztítottak egy védett ligeterdőt a Tiszánál, valamint arról is hírt adtunk, hogy megfiatalítás miatt vágták ki a Bükkben a 180 éves erdőt.