Ruhák zárt térben történő szárítása kockázatos lehet az egészségére nézve.

A téli időjárás nem éppen a szabadtéri teregetés barátja, de érdemes odafigyelni, ha a ruhaszárító zárt, magas páratartalmú helyen található.

Amikor a ruhákat olyan helyiségben teregetjük, ahol a levegő nem tud jól áramlani, megnő a penész kialakulásának kockázata a falakon. Ez pedig nemcsak esztétikai problémát jelenthet, hanem egészségi gondokat is okozhat - figyelmeztet az IFLScience.

A penész gyakran sötétzöld vagy fekete foltok formájában bukkannak fel otthoni falainkon, mindig egy jellegzetes, dohos szag kíséretében. Ez a jelenség egy gombafajta szaporodásának következménye, amely spórái révén terjed. Ideális környezetet keresve a penész hajlamos megtelepedni olyan helyiségekben, ahol a hőmérséklet alacsony, de a páratartalom magas, mint például a fürdőszobák, ahol a nedvesség könnyen felhalmozódhat a falakon.

Ugyan számtalan fajtája létezik, otthon a leggyakrabban a penicilliummal vagy a fekete penésszel (aspergillus) találkozhatunk, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ha kis mennyiségben kerül a szervezetünkbe, az immunrendszerünk szinte azonnal semlegesíti, nagy mennyiségben ugyanakkor még azokra is kifejezetten veszélyes, akiknek nincs más egészségi problémájuk.

2020-ban egy tragikus esemény rávilágított a penész okozta veszélyekre, amikor egy kétéves brit kisfiú életét vesztette a penészfertőzés következtében. A családja a SkyNews tudósítása szerint többször is figyelmeztette az ingatlankezelő céget a penészes falakra, de a cég figyelmen kívül hagyta a panaszokat. A kisfiú halála után a brit jogalkotók gyors lépéseket tettek, és módosították a törvényeket, így mostantól az ingatlankezelőknek azonnal kell reagálniuk minden penésszel kapcsolatos bejelentésre. A BBC is foglalkozott a témával, készítettek egy nyolcperces dokumentumfilmet, amelyben egy 1950-es években épült ház problémáit mutatják be, ahol a penész újra csak a legnagyobb ellenségként tűnik fel.

A fekete penész különösen azokra lehet veszélyes, akiknek valamilyen okból gyengébb az immunrendszerük - asztmásak, vagy a túl sok dohányzás miatt csökkent a tüdőkapacitásuk -, és emiatt nem tudja megsemmisíteni a spórákat. Az asztmások szervezete "túlműködik", így a gombaspórákra gyulladással válaszol, ezáltal csökken a légutak mérete, ami megnehezíti a légzést. Ugyanez történik egyes allergiás reakciók esetében is, azaz néhány embernél a penész erős immunválaszt válthat ki.

Különösen súlyos esetekben a spórák nem csupán gyulladást idéznek elő, hanem meg is telepednek a légutakban, ahol elzárják azokat. A tüdőben pedig vérzés léphet fel. Ekkor a spórák a tüdő szövetében csírázni kezdenek, és pókhálószerű nyúlványokat formálnak. Ezek a nyúlványok ragacsos csomókat képeznek, amelyek tovább súlyosbítják a légutak elzáródását, miközben károsítják a tüdő szöveteit.

Léteznek gyógyszerek, amelyek a gombaspórák által okozott fertőzéseket hivatottak megállítani: az azolok (olyan vegyület, amely a nitrogén mellett még legalább egy nem szénalapú elemet, például oxigént tartalmaz) a gombasejtek kialakulását gátolják, ami hatékonynak bizonyult a gombás fertőzések kezelésében. A fekete penész azonban egyre ellenállóbbnak bizonyul az ellenszerrel szemben, ami aggodalomra ad okot, hiszen így a fertőzés kezelése is nehezebbé válik.

A penészgombafajták növekvő rezisztenciáját azzal is magyarázzák, hogy a mezőgazdaságban is elterjedt a gombaölő hatású növényvédő szerek használata, így amikor a betegek kezelésében kezdik alkalmazni az ugyanolyan hatóanyagú gyógyszereket, a gomba már képes jobban ellenállni azoknak. A klímaváltozás is hozzájárul ehhez a folyamathoz, a magas hőmérséklet ugyanis szintén ellenállóbbá teszi a gombákat.

Szakértők állítása szerint a legjobb módszer a penészgombák elleni védekezés otthonunkban az, ha rendszeresen friss levegőt engedünk be, páraelszívót vagy ventilátort alkalmazunk, és amennyiben lehetséges, beszerezzük a szárítógépet vagy fűtött ruhaszárítót.