Vészhelyzet alakult ki a szomszédos területen, és emberek tömegesen hagyják el az országot.

Az ENSZ adatai szerint több mint négymillió román állampolgár él Európa nyugati felében, ami hozzávetőleg 18 százaléka a teljes román népességnek. Magyarországon az elvándorlási ráta sokkal alacsonyabb, hat százalék körüli, tehát harmada a román adatnak - világított rá Csányi Zoltán, a KSH szóvivője az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján.

Míg Nyugat-Európa országaiban a bevándorlás segít ellensúlyozni a természetes népességcsökkenést, a Kárpát-medence térségében a helyzet éppen ellenkező. "Itt népességarányosan rendkívül magas elvándorlási rátákkal szembesülünk" - emelte ki Csányi Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szóvivője.

A román elvándorlás mértékét jól szemlélteti, hogy az ENSZ adatai szerint "több mint négymillió román állampolgár él Európa nyugati felében, ami körülbelül 18 százaléka a teljes román népességnek" - mondta a szakember.

Az Index megkeresésére kifejtette, hogy az információk 2020-ból származnak, és azóta valószínűleg jelentős mértékben emelkedhetett az elvándorlás mértéke.

Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója hívta fel a figyelmet arra, hogy a horvátországi kivándorlás népességarányos szempontból még román mutatóknál is kedvezőtlenebb helyzetet mutat. Ezen kívül Lengyelországot is jelentős mértékben érinti ez a jelenség, ami tovább fokozza a regionális aggodalmakat.

Magyarország ezen a téren kivételnek számít egy kicsit. Itt 6 százalék körüli népességarányosan az elvándorlók száma az ENSZ adatai szerint

Csányi Zoltán kifejtette, hogy 2020-ban körülbelül 700 ezer olyan magyar állampolgár élt külföldön, akik Magyarországon látták meg a napvilágot.

A kerekasztal előtti pillanatokban Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára osztotta meg gondolatait. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jelentős versenyképességi hátrányban van, és a népességfogyás kérdése egyre inkább aggasztó kihívássá válik.

Ahhoz, hogy egy ország népessége stabilan megmaradjon, szükség van egy 2,1-es termékenységi rátára. Ez a szám azt jelzi, hogy egy nő átlagosan 2,1 gyermeknek ad életet, ami figyelembe veszi a korai halálozásokat és a születések közötti különbségeket is.

Európa egyik nagyon súlyos válsága, hogy ez a [termékenységi] mutató nemcsak néhány éve, hanem tartósan több évtizede jóval 2,1 alatt van

- figyelmeztetett az államtitkár. Beszédében kifejtette, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tervez a felmerült probléma kezelésére. A részletekért kattints ide, és tájékozódj alaposan!

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a demográfia és a versenyképesség szorosan összefügg. Ha sokan dolgoznak egy országban, akkor az adóbevételek, amelyek jórészt a munkát terhelő adókból és a fogyasztási adókból tevődnek össze, stabilabban áramlanak be a költségvetésbe. Ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk meg, ha folytatódik a népességcsökkenés, ráadásul a szakemberhiány már most is problémát okoz.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója aggasztó adatokat osztott meg a határon túli magyarság helyzetéről.

- mondta. Romániában a csökkenés mértéke 40 százalékra rúg, Szlovákiában 25 százalékos, míg Szerbiában meghaladja az 50 százalékot. A szórványban élő magyar közösségek esetében a helyzet még súlyosabb, hiszen itt "10 évenként körülbelül 30 százalékos" népességfogyás tapasztalható.

Pozitívumként kiemelte, hogy "a magyar iskolába beíratott gyerekek száma nem mutat olyan drámai csökkenést, mint amit a demográfiai adatok esetleg sugallhatnának".

Korábban Magyarország volt a határon túli magyarok fő célpontja, ám ez a tendencia mára megváltozhatott. A külhoni fiatalok egyre inkább Nyugat-Európa irányába fordulnak, ami új kihívások elé állítja a nemzetpolitikai stratégiákat.

„Amit az Ifjúságkutató Intézet felmérései alátámasztanak” – hívta fel a figyelmet Kántor Zoltán.

Csányi Zoltán, a KSH szóvivője kiemelt egy lényeges aspektust: "a Magyarországon élő külföldön született népesség körülbelül kétharmada magyar származású." Ez arra utal, hogy noha a migrációs irányok átalakulása tapasztalható, Magyarország továbbra is kulcsszereplő a határon túli magyar közösségek életében.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi demográfiai helyzet nemcsak figyelmet érdemel, hanem új megközelítések kidolgozását is sürgeti. A kivándorlás csökkentése önmagában nem elegendő; olyan környezetet kell kialakítani, amely ösztönzi az embereket arra, hogy a szülőföldjükön maradjanak, vagy akár visszatérjenek. Ehhez átfogó és összehangolt programokra van szükség, amelyek a gazdaság fejlesztését, az oktatás javítását, valamint a családok támogatását célozzák meg, mind Magyarország területén, mind pedig a határokon túli magyar közösségekben.

Kántor kiemelte, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) minimum 250 milliárd forint értékű hitelt és kedvezményes támogatást biztosított a határon túl élő vállalkozók számára, amit ő úgy fogalmazott meg, hogy "mostanra kezdi megmutatni az eredményeit". Ezen felül a Nemzetpolitikai Államtitkárság igyekszik összekapcsolni a külhoni üzletembereket, és ennek érdekében mentorprogramokat is indítottak.