Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke megjegyezte: "El tudom képzelni, hogy milyen következményekkel járt volna, ha ez a jelentés Matolcsy elnöksége alatt lát napvilágot."

Windisch László: Az ő büntetőjogi felelőssége a vizsgálatunkban nem merült fel.

Azért, mert az egyediség lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük saját gondolatainkat és érzéseinket, valamint megkülönböztessük magunkat másoktól. Egyedi szövegek révén új perspektívákat és friss ötleteket oszthatunk meg, amelyek gazdagítják a kommunikációt. Emellett az egyedi tartalom könnyebben megjegyezhető és figyelemfelkeltő, ami segít abban, hogy jobban elérjük a célcsoportunkat. Az egyediség tehát nem csupán stíluskérdés, hanem a kreatív önkifejezés és a hatékony kommunikáció kulcsa is.

Mert nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag az alapítványban, és a befektetéseket végrehajtó céghálózatban, alapkezelőkben, különböző kft.-kben sem volt vezető tisztségviselő. Szerintünk elsősorban ezeknek a testületeknek a tagjai valósíthatták meg a bűncselekményt.

Hangsúlyozom, hogy szerintünk, hiszen mi egy gyanút észleltünk, és majd a nyomozóhatóság, illetve vádemelés esetén a bíróság fogja ezt eldönteni.

Valóban, Matolcsy György nem volt közvetlenül érintett a szóban forgó ügyekben, azonban mint alapító, kapott tájékoztatásokat, és csak ezt követően gyakorolta a felügyeleti jogkörét, miután ön erre felkérte. Fontos megemlíteni, hogy a felügyelőbizottságot is az MNB vezetése állította össze. Az Állami Számvevőszék jelentésében található megállapítások szerint Matolcsy számos mulasztást követett el. Felmerül a kérdés: valóban kijelenthető, hogy nincs felelőssége? Ha nem is jogi, akkor esetleg személyes vagy erkölcsi értelemben?

A kutatásunk az alapítványra összpontosított, és a vizsgálat során nem tapasztaltunk gyanút az ő személyes büntetőjogi felelősségét illetően.

Az alapítói jogok meglehetősen rugalmas keretek között működnek. A rendszer biztosította, hogy egy felügyelőbizottság legyen kijelölve, akiknek személyes vagyonukkal kell helytállniuk a feladataik ellátásáért. Ezek a tagok figyelemmel kísérték a beérkező beszámolókat. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy véleményünk szerint ezek a beszámolók nem nyújtottak elegendő információt és tartalmilag sem voltak megfelelőek ahhoz, hogy valódi ellenőrzési funkciót láthassanak el.

Amikor ön felhívta a figyelmet arra, hogy Matolcsy György elrendelte az alapítvány ellenőrzését, már ő is észlelte, hogy a korábbi tájékoztatók nem voltak teljesen pontosak.

Valószínű, hogy a kontrollfeladatot nem olyan alaposan hajtották végre, mint ahogyan mi tettük, de egy alapító esetében ez talán nem is annyira lényeges. Az akkori, könyvvizsgálói jelentéssel alátámasztott alapítványi beszámolók alapján nem volt világos, hogy mekkora problémák húzódnak meg a háttérben.

Ön 2019-ig töltötte be az MNB alelnöki pozícióját, azonban többször is hangsúlyozta, hogy az alapítványokkal kapcsolatos alapítói jogokkal nem rendelkezett, hiszen más területekért volt felelős. Az MNB igazgatóságának tagjaként milyen jelentéseket volt lehetősége megismerni? Az alapítványok működése akkoriban jobban alakult?

Az első alapítványok 2014-ben alakultak meg, és az alapítói jogokat nem az igazgatóság, sem pedig a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és a fogyasztóvédelemért felelős alelnök, akit én képviseltem, gyakorolta. Nem voltunk jelen a jelentések megvitatásánál; úgy értesültem, hogy azok nyomon követése az elnöki hatáskörbe tartozott.

Amikor 2019-ben az alapítványok összeolvadásával megalakult a PADME, én már nem álltam munkaviszonyban az MNB-vel. Ezért számomra teljesen érthetetlen, hogy miért keresnek meg azzal, hogy a távozásom után létrejött alapítvány 2020-as és 2021-es befektetéseivel kapcsolatban milyen felelősség terhelhet engem.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a legfrissebb jelentéseink nem általánosságban foglalkoznak a jegybanki alapítványokkal, ahogyan sokan ezt mostanában próbálják beállítani. A 2019 előtt működő jegybanki alapítványokat nem vettük górcső alá, és a jelentésünk sem állította, hogy ezek létrehozása vagy korábbi tevékenysége bármiféle bűncselekmény gyanúját vetné fel.

A befektetési struktúra, amely az alapkezelőkkel és különféle cégekkel alakult ki, 2019 után formálódott, míg a vitatott döntések 2020 és 2021 között születtek. Ezt a helyzetet alaposan kivizsgáltuk, és feljelentést is tettünk. A téma rendkívül komoly, mégis úgy tűnik, hogy a konkrét eset iránti érdeklődés a kérdezők részéről meglehetősen alacsony.

2016-ban emlékezetes vita folyt arról, hogy az alapítványi pénz közpénz vagy sem. Önnek mi volt az álláspontja?

Nem alakult ki saját véleményem, mivel nem volt lehetőségem mélyebben megismerni az ügyet, ráadásul nem is esett rám a felelősség, hogy foglalkozzam vele.

Sok támadás is érte az érintett oktatókat, a kultúra területén dolgozókat, művészeket, és azt hiszem, az alapítvány inkább ezeket szerette volna elkerülni.

De nem gondolom, hogy azok a viták összefüggenének a sok évvel később feltárt visszaélésekkel.

Az összefüggések érdekes módon kirajzolódnak, hiszen ugyanaz a kör jelenik meg. A botrány középpontjában álló, 5 millió forint alatti szerződések során felbukkant Száraz István cége, amely több mint 500 millió forintot zsebelt be, és egy évvel később Matolcsy Ádámhoz került. Érdemes megemlíteni, hogy Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás is több olyan vállalkozással büszkélkedhet, amelyek nyertesnek bizonyultak. Az egész ügylet hátterét gyanú övezi, és számos feljelentés született, ám ezekből végül semmi kézzelfogható nem lett.

Nem vagyok biztos benne, hogy van-e kapcsolat, de ha esetleg van, akkor a nyomozóhatóság mindenképpen fényt derít rá.

Abban biztos vagyok, hogy az alapítványok helyes és jó céllal jöttek létre. Az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy a jegybank a közpénzt közfeladatok ellátására rendelte. Nem hiszem, hogy bárki gondolta volna, hogy ilyen véget fognak érni, és ilyen vizsgálati jelentést leszünk kénytelenek publikálni.

Több fideszes politikus meglepetten reagált az eseményekre, azt állítva, hogy nincsenek tisztában a helyzet valódi mivoltával, miközben a sajtó folyamatosan napvilágra hozta a gyanús ügyeket. Az ingatlanok körüli mozgások, valamint a volt alapítványi villa, ahol Matolcsy Ádám is tartózkodott, számos kérdést vetnek fel. Ön 2023-ban vizsgálatot indított, de mit mond arról, hogy az előző ÁSZ elnök 2016 után, a legnagyobb botrányok közepette, miért nem reagált ezekre az ügyekre?

Ez a kérdés nem tőlem származik. Én 2022 óta töltöm be az ÁSZ elnöki pozícióját, és az első vizsgálati terv, amelyet én készíthettem, tartalmazta a PADME-t is.

Domokos Lászlót, az előző vezetőt, felelősnek tekinti azzal kapcsolatban, hogy ezek az ügyek mostanra kerültek napvilágra?

Nem, mivel az Állami Számvevőszék feladatai és szerepköre lényegesen eltérnek attól, ahogyan gyakran a médiában bemutatják.

Az Állami Számvevőszék nem csupán egy felügyeleti intézmény - még ha ezt a nézőpontot képviselném is a munkám során -, hanem a parlament pénzügyi és gazdasági ellenőrzésének kulcsszereplője.

A költségvetés, a zárszámadás és a pártok tevékenységeinek véleményezése törvényi kötelezettség, amelyet elengedhetetlenül teljesíteni kell. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése szintén a feladatai közé tartozik, ugyanakkor nem kötelező minden egyes részletet alaposan átvizsgálnia. Az éves munkatervét egy alapos kockázatelemzés alapján készíti el, amely segíti a prioritások meghatározásában. Ami az MNB alapítványainak 2018 és 2022 közötti esetleges kihagyását illeti, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ezzel kapcsolatban nem követett el törvénysértést. Jelenleg mintegy húszezer olyan szervezet létezik, amelyet az ÁSZ ellenőrizhet, és a központi költségvetés éves kiadása körülbelül 43 ezer milliárd forintot tesz ki. Ezen összeg fényében érdemes megvizsgálni, hogy az MNB alapítványai valóban szerepeltek-e az ÁSZ ellenőrzési tervében korábban.

Ha a vizsgálat már korábban megkezdődött volna, talán hamarabb napvilágra kerültek volna az átláthatatlan céghálózatra és a túlárazott részvényvásárlásokra vonatkozó információk. Ez esetben elképzelhető, hogy a közpénzek elvesztése kisebb mértékű lett volna, és így elkerülhettük volna a jelentős anyagi károkat.

Lehetséges, hogy így van.

Mi keltette fel az érdeklődését a PADME-nél, ami miatt úgy döntött, hogy alaposabban utánajár?

A kockázatelemzésünk bizalmas információ, de természetesen én is figyelemmel kísérem a sajtót, és értesültem azokról az ügyekről, amelyeket említettél.

Mit árul el a Matolcsy Ádám körüli luxuséletmód a vizsgálat elrendelésének hátteréről? Milyen szerepet játszott a fényűzés e jelensége a hatósági lépések indokoltságában?

Csak azért, mert valakinek Porschéja van, még nem vonnék le olyan következtetéseket, hogy a tevékenységei nem tisztességesek.

Ha asztalosként kiemelkedő profitot érnék el, nem a luxusautók, mint a Porsche vagy Ferrari vonzanának. Inkább a technológiai újításokra fektetnék, és megvalósítanám Közép-Európa legmodernebb és leghatékonyabb faipari üzemét.

A Della podcastban azt mondta, nem Orbán Viktortól kapott utasítást a vizsgálatra, de a nagy kép mégis az, mintha az egész hátterében politikai vagy személyes okok állnának. A jelentést Matolcsy György távozása után publikálták, Orbán Viktor pedig arról beszélt, úgy látja, a volt elnök támadható.

Ha valaki alaposan átnézi a jelentést, képes lesz megítélni, hogy az csupán politikai motivációk mentén készült, előítéletekre építő elemzés, vagy pedig egy komoly, tényszerű és objektív információkat felsorakoztató írást tart a kezében.

A kérdés az időzítés köré összpontosult. Úgy tűnik, elérkezett az a különleges alkalom, amikor végre lehetőség nyílik arra, hogy szavakba öntsük az alapítvány működését és az ott zajló eseményeket.

Az időzítés kapcsán fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok pontosan meghatározzák a jelentés elkészülte utáni teendőket. Ezek között szerepel, hogy az érintett fél jogosult véleményezni a jelentést, amire 30 napon belül kell reagálnunk. Emellett lehetőség van zárómegbeszélés lebonyolítására is. Miután ezeket a technikai lépéseket sikeresen teljesítettük, a lehető leghamarabb közzétettük a jelentést.

Különösen örömmel tölt el, hogy az ellenőrzési folyamatot sikerült úgy befejezni, hogy Matolcsy György még kifejthette véleményét az MNB-ről szóló anyagról, míg az általa kinevezett kurátorok az alapítvány vonatkozásában is hozzájárulhattak. Azonban a dokumentumot már az új jegybankelnök hivatalba lépése után hoztuk nyilvánosságra.

Különösen fontos, ha a sajtó valamilyen színezettel vagy árnyalattal mutatja be a híreket.

Egy évvel ezelőtt levélben figyelmeztettük az MNB elnököt a székházfelújítás elszálló költségeire és a kontroll hiányára, és amikor az kiszivárgott, az ellenzéki sajtó úgy tálalta az egészet, mintha az ÁSZ a kormány ökleként az akkor nagyon függetlennek és szakmainak gondolt jegybankelnököt támadná, és ezzel akarná rábírni például a kamatpolitika módosítására.

Ez a megközelítés teljesen félrevezető és valótlan volt. El tudom képzelni, milyen következményekkel járt volna a mostani jelentés után. Jelenleg azonban egy megbízható, új jegybankelnök áll a középpontban, aki elkötelezte magát az anomáliák feltárása és orvoslása mellett. Sokkal pozitívabbnak találom, hogy így zárult le a vizsgálat, mint ahogyan más módon is történhetett volna.

Miután Matolcsy György megkérdőjelezte a jelentések fundamentumait, a kormányzati álláspont az, hogy két ellentétes vélemény ütközik egymással, és az igazságszolgáltatás fogja megállapítani, kinek van igaza. Milyen válaszokat kaptunk az új jegybankelnöktől arra vonatkozóan, hogy kinek a nézőpontja áll közelebb a valósághoz?

Az egy erős visszajelzés, hogy több bűncselekmény gyanújával feljelentést tett, de feketén-fehéren nem foglalt állást. Szerintem neki hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy a kérdésben tájékozódjon.

A jelentésünk messze túlmutat egy egyszerű véleményen, és még csak nem is csupán személyes álláspont. Az általunk bemutatott információk szilárd bizonyítékokkal vannak alátámasztva. Érdemes megemlíteni, hogy Matolcsy György is elismerte a probléma létezését, hiszen ő tájékoztatott egy belső vizsgálatról, amely a mi megállapításainkkal összhangban azt állapította meg, hogy az alapítvány esetében a fizetésképtelenség kockázata is fennáll.

Ez 2024 utolsó hónapjaiban zajlott le.

Igen, értesítettek arról a kuratóriumi javaslatról is, amely szerint körülbelül 400 milliárd forint utólagos tőkeemelésre lenne szükség az alapítvány pénzügyi helyzetének stabilizálásához.

Ez nem azt jelzi, hogy ennyi összeg hiányozna. A számításaink alapján körülbelül 150 milliárd forintra tehető a könyvelés szempontjából figyelembe veendő veszteség mértéke.

Álláspontunk szerint az alapítvány mérlege nem valós számokat tartalmaz, nem vettek figyelembe olyan értékcsökkenéseket, veszteségeket, amelyeket kellett volna. A nem hiteles beszámolók miatt megkerestük a Pénzügyminisztérium keretein belül működő Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Hatóságot, amely velünk egyetértve kötelezte az alapítvány könyvvizsgálóját a jelentéseik visszavonására.

Számítások révén megállapították, hogy a nem megfelelő gazdálkodás következtében a 150 milliárd forinton felül milyen mértékű kárt okozhattak.

A nyomozóhatóság majd pontosan meghatározza ezt a kérdést, de valószínű, hogy az elmaradt haszon ennél jóval jelentősebb, hiszen sokkal kedvezőbb hozamokat is elérhettek volna sokkal alacsonyabb kockázatú befektetések révén.

Az alapítói és befektetési szabályzatban rögzített, kifejezetten óvatos és konzervatív, valamint jövedelemtermelésre orientált befektetési politika nem indokolja azt a bonyolult céghálót, amelyet jelentésünkben feltártunk. Ezen kívül a befektetési struktúra jellemző diverzifikációs hiányosságai is ellentmondanak a megfogalmazott irányelveknek.

A jegybank pénzügyi tudatosságot növelő kampányában hangsúlyozzák, hogy érdemes diverzifikálni a befektetéseinket, tehát nem érdemes minden tojást egy kosárba tenni. Ezzel szemben az alapítvány szinte az összes vagyonát két jelentős részvénytársaság részvényeibe fektette: a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital papírjaiba.

Jelentésük szerint a GTC részvényeket erősen túlárazva vették, amire nem találtak racionális magyarázatot. Azt látják, hogy ezzel személy szerint ki járhatott jól?

Az eladó, valószínűleg egy amerikai tőketársaság, jelentős előnyökhöz juthatott ezzel a lépéssel.

Amögött láttak valakit?

Sajnos nem áll a rendelkezésünkre olyan eszköz, amely lehetővé tenné egy Amerikában bejegyzett vállalat alapos vizsgálatát. A számvevőszékek között nincs jogsegélyegyezmény, és mi sem rendelkezünk hatósági jogosítványokkal.

Felvették már a kapcsolatot a lengyel vagy a svájci hatóságokkal?

Megkerestük a lengyel tőzsdefelügyeletet, de sajnos nem érkezett válasz a levelünkre. A helyzetet bonyolítja, hogy ott nem áll rendelkezésre jogsegély, így a nyomozóhatóságok rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy alaposabban belemerüljenek az ügybe.

Az alapítvány kuratóriumától indulva meddig tarthat a büntetőjogi felelősség? Az alapítványi vagyon kezelésre létrehozott Optima-csoportig, vagy még lejjebb, a GTC és Ultima szintjéig?

Ezt nem tudom megmondani, hiszen nem az Állami Számvevőszék feladata, hogy ezt megítélje. Ami számunkra nyilvánvaló, az a felelőtlen és rossz gazdálkodás, amely súlyos aggályokat vet fel a hanyag vagy hűtlen kezelés lehetőségéről. Azt, hogy kik voltak a felelősök, a nyomozóhatóság fogja feltárni.

Egyébként nagyon látványos a személyi összefonódás a kuratóriumi tisztviselők, az Optima vezérkara és a cégek vezetése között. Biztos, hogy őket a nyomozóhatóság megkérdezi erről az ügyről.

A Válaszonline szerint Matolcsy Ádám Kovács Petra fedőnéven folyt bele a cégek ügyeibe. Ön a Dellában azt mondta, Kovács Petra nevével nem találkoztak. De mentek egyáltalán annyira mélyre a vizsgálatban, hogy lássanak egy ilyen szintű levelezést?

Mivel az eszközeink számos korlátozással bírnak, elérkeztünk egy pontra, ahonnan már nem látunk tovább. Az e-mailek és a számítógépek sajnos nem vihetők magunkkal.

Amit láttak, abban Matolcsy Ádám neve semmilyen összefüggésben nem merült föl?

Nem, köszönöm.

A rendőrség értesítette a közvéleményt a nyomozás jelenlegi állásáról.

Nem, csupán annyit közölt az ügyészség, hogy az ügyet a Nemzeti Nyomozó Irodához irányították át. Egyébként januárban nyújtottuk be a feljelentést.

Az alapítványokkal kapcsolatos feljelentések korábban rendre eredménytelenek voltak. Most viszont úgy tűnik, hogy az eljárás zökkenőmentesen vette kezdetét?

Erről sajnos nem rendelkezünk információval. A feljelentést a legfőbb ügyészségnek juttattuk el, ők pedig továbbították a nyomozóhatósághoz. Jelenleg ennyi az, amit tudunk a helyzetről.

Miután napvilágra került, hogy az alapítvány vagyonkezelő cégét az utolsó pillanatban megpróbálták átjátszani a Száraz érdekeltségébe tartozó Közép-Európai III. Magántőkealapnak, az Állami Számvevőszék feljelentéskiegészítést küldött. Érdekes kérdés, hogy az ügyet milyen mélységig sikerült átlátniuk, és mit gondolnak erről a lépésről. A próbálkozás mögött húzódó motivációk és következmények alapos vizsgálata elengedhetetlen, hiszen nemcsak a jogi, hanem az etikai szempontok is kulcsszerepet játszanak. Kíváncsian várom, hogy milyen további információk derülnek ki az ügy kapcsán, és hogyan reagál a közvélemény a történtekre.

Ez a vizsgálat lezárása után történt, így csak az MNB által vezetett nyilvántartásokban és a cégjegyzékben láttuk a mozgást. A véleményemet az mutatja, hogy ebben az ügyben feljelentéskiegészítést küldtünk. Az biztos, hogy nem jó céllal született a megállapodás, és semmilyen racionális érv nem szól amellett, hogy az alapkezelő tulajdonjogát egy olyan magántőkealap kezelésébe adják, amit nem az alapítványi körbe tartozó alapkezelő kezel.

Kezdődnek a vizsgálatok ennek az ügynek az ügyében is?

Ezt majd a nyomozóhatóságok vizsgálják. Milyen hozzáadott értéke lenne itt a mi vizsgálatunknak?

Lehet, hogy részletesebbek is lehetnek.

A nyomozóhatóságok rendelkezésére álló eszköztár sokkal szélesebb, mint amivel mi bírunk.

A vizsgálat során volt olyan érzése, hogy itt egyesek a sajátjukként kezelték az állami vagyont?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem megfelelően, nem azzal a gondossággal kezelték, ami elvárható volna közpénz esetén.

Mi lehetett emögött ön szerint? Szimplán rossz gazdálkodás, vagy lopás?

Ez egy olyan kérdés, amelynek megválaszolása az Állami Számvevőszék módszereivel nem lehetséges. A tényleges válaszokat a nyomozás fogja felfedni, de az is elképzelhető, hogy mindkét lehetőség valós.

Azt mondta, hogy a sajtóban olvasott különféle ügyek nagyon érdekesek voltak számára. A vizsgálat folyamán akadtak meglepő pillanatok is; volt olyan eset, amire egyáltalán nem számított. Kíváncsi vagyok, mi lehetett az, ami ennyire váratlanul érte!

Az egyik kollégám által felfedezett, rendkívül bonyolult vállalati és tőkealap felépítés már önmagában is felveti a gyanút. Ez egy meglepő és szokatlan helyzet volt.

Elgondolkodtatott az a javaslat is, amelyet az alapítvány kuratóriuma elfogadott a GTC részvénytársaság megvásárlására vonatkozóan.

Emellett figyelemre méltó, hogy a vevő a tőzsdei árfolyamot meghaladóan, több mint 30%-os prémiumot ajánlott az eladónak. Ezt a lépést azonban alaposabb indoklással kellett volna alátámasztani.

Azt tudják, ki találta ki, hogy vegyenek GTC meg Ultima részvényeket?

Nem, köszönöm.

A PADME jelentés nyilvánosságra kerülése után a Neumann János Egyetem Alapítványánál, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetemnél (METU) is megkezdődtek a részletesebb vizsgálatok. Jelenleg már van némi előrelépés, vagy még mindig csak az első lépéseknél tartanak?

A Neumann Alapítvány akkor került a figyelem középpontjába, amikor a PADME vizsgálat során felfedeztük, hogy az Optima kötvényeit 127,5 milliárd forint értékben jegyezték le. Érdekes módon ez a tranzakció olyan időszakban zajlott, amikor a kockázatmentes állampapírok referenciahozama jelentősen, 10 százalék felett mozgott. Ezzel szemben a rendkívül kockázatos Optima kötvény mindössze 2,5 százalékos kamatozással bírt, ami komoly kérdéseket vet fel a befektetési stratégiák és kockázatkezelési elvek vonatkozásában.

Álláspontunk szerint ha megfelelően kezelték volna a közvagyont, nem hozhattak volna ilyen döntést.

A PADME-t érintő vizsgálatban csak ezt a szálat néztük, és a vizsgálatban tapasztaltak alapján döntöttünk úgy, hogy egy alaposabb ellenőrzésre is szükség van.

A METU a PADME alapítványi struktúrájának szerves része, és jelentős, több milliárdos támogatásban részesült az alapítványtól. Ennek ellenére az intézmény nem hozta nyilvánosságra a gazdálkodására vonatkozó kötelező információkat. Ez a helyzet komoly kockázatokat hordoz, ami arra indít bennünket, hogy javasoljuk a gazdálkodás alapos átvilágítását. Az egyetem számára ez egy lehetőség is, hiszen így tisztázhatja pozícióját, és ha vannak hibák, azokat feltárva lehetőséget kap a javításra.

Ezek után talán érdemes lenne megvizsgálni, hogyan alakult az Optima gazdálkodása 2016 és 2019 között, hiszen ez az időszak eddig kimaradt a vizsgálatokból.

Én úgy tudom, hogy 2018-ig gyakorlatilag állampapírban volt az alapítványok vagyona, úgyhogy azzal kapcsolatban sok kérdés nincs. Az a struktúra nem tetszett az Európai Központi Banknak, mert tiltott monetáris finanszírozást láttak benne.

Az, hogy a vagyon nem állampapír formájában van elhelyezve, önmagában nem jelent hibát.

Milyen alternatívákban rejlett volna a nagyobb potenciál a befektetések terén?

Lehetőség van részvényekbe fektetni, viszont sokkal diverzifikáltabb és konzervatívabb portfólió kialakítására lett volna szükség. A befektetési döntéseket alaposabb megfontolás után kellett volna meghozni, hiszen ez jobban támogatta volna az alapítvány hosszú távú céljait.

Ráadásul szükségtelen volt az az átláthatatlan struktúra a rengeteg szinttel, ahol szinte kibogozhatatlan keresztfinanszírozások és kereszttulajdonlások voltak. A mai napig nem értjük ennek a valós okát, ezt is leírtuk a jelentésben.

Nem lehet igaz, amit Matolcsy György állít, miszerint az alapítványi vagyon tényleg létezik ingatlanok formájában, és ráadásul még értékesebb is annál, mint amit korábban gondoltunk.

Olyan témáról folytatunk eszmecserét, amely végül egy hitvitába torkollik, miközben a számviteli törvény által előírt viszonylag objektív értékmérő, a tőzsdei árfolyam, szolgál iránytűként. Nem merülhet fel az a lehetőség, hogy az Állami Számvevőszék egyes ingatlanok értékét külön-külön felülvizsgálja, de az egyértelmű, hogy az eszközök és források, valamint azok struktúrája együttes értékelése elengedhetetlen.

Amikor likvid tőkére van szükség, az eszközök értéke teljesen más megvilágításba kerül, mint amikor hosszú távú befektetésekről beszélünk.

Valójában nem csupán az Állami Számvevőszék véli úgy, hogy a GTC részvényeinek árfolyama jobban tükrözi a vállalat tényleges értékét, mint az eszközök külön-külön számított értéke. A Fitch Ratings nemrégiben bóvli kategóriába sorolta a céget, és a jövőbeli kilátásai is kedvezőtlenek. Ez az árfolyam is azt jelzi, hogy a befektetők bizalma a vállalat iránt csökkent.

Ha az Optimát, azaz az eggyel magasabb szintet vesszük górcső alá, akkor idén körülbelül 75-80 milliárd forintot meghaladó kifizetések teljesítése várható, ám ennek forrása kérdéses. A Neumann Alapítvánnyal már több mint egy éve folynak a tárgyalások, mivel nem áll módjukban visszafizetni a 127,5 milliárd forintos tartozásukat.

Tehát a GTC-ben található ingatlanok értéke csupán egy gyenge és nehezen bizonyítható érv arra, hogy ne merüljön fel hűtlen kezelés gyanúja. Nyilvánvaló, hogy a kifizetendő összegek előteremtése problémás számukra.

Egy ilyen súlyú gazdálkodási hiba, amit az alapítványnál történt, mennyire ingatja meg az intézményekbe - akár az ÁSZ-ba, akár az MNB-be - vetett bizalmat?

Az ÁSZ-ra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban nem tudom megérteni a felvetést, hiszen mi voltunk azok, akik alaposan megvizsgálták az ügyet, és feljelentést is tettünk. Éppen ezért alakultak ki a különféle elméletek, amelyek politikai vagy személyes vonatkozásúak.

Az MNB-nél pedig fontos, hogy új vezetés van, teljesen más attitűddel. Szerintem a jegybank továbbra is nagyon magas presztízsű intézmény, és joggal bíznak a működésében. A mi jelentéseink sem tártak fel olyan tényeket, amelyek önmagában a jegybank intézményében megingatnák a bizalmat. Az alapítványt nem lehet az MNB-hez kötni, nem a szervezeten belül, hanem attól élesen elkülönítve működik.

Már korábban is szóba került az MNB székház ügye, viszont a jegybank más ingatlanberuházásokat is alaposan megvizsgált. Az érdekesség, hogy a felújításokat ugyanaz a vállalkozás végezte, és a jelentésből kiderült, hogy akadt olyan év, amikor ennek a cégnek a bevételei szinte teljes egészében ebből a tevékenységből származtak. Vajon nem érdemesene elgondolkodni ezen a gyanús összefonódáson?

Önmagában az, hogy egy cég építkezett, még nem valósít meg bűncselekményt.

Csak az MNB székházához kapcsolódó beruházás esetében készült külön értékbecslés a költségek figyelembevételével?

A székház felújítása kezdetben 50 milliárd forintról indult, de végül a költségek 100 milliárd körüli összegnél zárultak. Ennek kapcsán a jegybank vezetése a kérésünkre készíttetett egy értékbecslést, amely megállapította, hogy nem történt túlárazás. Értesüléseim szerint a felügyelőbizottság is kezdeményezett egy újabb értékbecslést, amely jelenleg is folyamatban van.

Egy műemlék jellegű épület esetében a költségek pontos becslése és az összehasonlítás rendkívül bonyolult feladat. Azonban észlelhető, hogy a hasonló projektekkel való összevetés során a költségek drasztikusan megemelkedtek.

Ezt inkább súlyos pazarlásnak tekintjük, és nem tartjuk helyesnek, hogy ekkora összeget elköltöttek rá. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem minden eset tartozik a büntetőjogi kategóriák közé.

Sokan megkérdőjelezték, hogy az MNB számos milliárd forint értékben műkincseket vásárolt. Amikor Matolcsy Györggyel együtt dolgozott, észlelte rajta, hogy vonzódik a művészetekhez és a szép, esztétikus környezethez?

Szerintem arra mindenkinek van igénye.

Természetesen, itt egy átfogalmazott változat: Igen, de ezúttal egy 100 milliárd forintos székházfelújításról és több milliárd forintos műkincsbeszerzésről beszélünk.

2019-ig részt vettem abban a programban, amely a műkincsek kezelésére és bemutatására irányult. A kezdeményezés lényege nem a festői környezet megteremtése volt, hanem az, hogy a megvásárolt műalkotásokat az ország különböző múzeumaiban helyezzék el. Így a közvagyon gyarapodott, és nem Matolcsy György esztétikai elképzeléseit vagy a luxus iránti vágyát szolgálta.

A következő kört azonban már túlzásnak ítélték meg.

Igen, hiszen ott kifejezetten az épületek dekorációja volt a fő cél. Mi nem feltétlenül gondoljuk, hogy ez az irodai környezetbe illene, de ettől függetlenül nem illegális műalkotásokat beszerezni.

Érdemes más szemszögből is megvizsgálni a kérdést: a parlament falai között rengeteg lenyűgöző műalkotás és festmény található, amelyekért ma hálásak és büszkék vagyunk. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a kincsek valószínűleg nem kis anyagi ráfordítást igényeltek.

Azok után, amit feltártak, nem kezdeményezett törvénymódosítást, hogy erősítsék az ellenőrzést, legyen több garancia?

Még nem áll rendelkezésünkre minden információ, de már nekilátunk a tanulságok összegyűjtésének.

A magántőkealapokat sem kellene átláthatóbbá tenni? Nagy Márton miniszter azzal érvelt, a felügyelet látja a végső tulajdonosokat, és ez jól van így.

A magántőkealapok működéséről a magánszférában az Állami Számvevőszéknek nem alakult ki hivatalos álláspontja. Nagy Márton észrevételei teljes mértékben megfontolandók. Elképzelhető, hogy bizonyos befektetési modellekben a magántőkealapok szerepe indokolt lehet, ám az állami források felhasználása esetén rendkívül óvatosan kell eljárni, és csak szigorúan meghatározott keretek között érdemes fontolóra venni az ilyen típusú befektetéseket.

A PADME alapítványnál sem láttunk racionális okot arra, miért ezt a struktúrát választották. A közpénzek esetében - véleményem szerint - amennyire lehet, kerülni kell a magántőkealapot, pont azért, mert nehezen nyomon követhető, hogy milyen eszközök vannak az alapban és ki a tulajdonos.

Feltárták-e a nyomait annak, hogy az alapítvány körüli pénzmozgások esetleg párthoz vagy pártokhoz juttatták-e a forrásokat?

Nem, köszönöm.

Ha már szóba került az asztalos mesterség: vajon képes lesz majd objektíven szemlélni a Tisza Párt pénzügyeit, amennyiben azok az Állami Számvevőszék elé kerülnek?

Természetesen, hogyne tudnám!

Magyar Péter többször is hangsúlyozta, hogy a Tisza ügyében már zajlik egy vizsgálat. Legutóbb a hétfői Magyarinfóban osztotta meg gondolatait ezzel kapcsolatban. De vajon tényleg folyik ilyen vizsgálat? Ha igen, mi is a középpontjában áll ennek a folyamatnak?

Ebből természetesen egy szó sem igaz, nincs ilyen vizsgálat az ÁSZ-nál. Úgy látszik ugyanakkor, hogy a politikai küzdelem lassan kétpólusúvá formálódik, amelynek mindkét oldalán erős párt áll. Ezeknek a pártoknak az ellenőrzése - gazdálkodási, finanszírozási szempontból is - mindkét oldalon nem kell, hogy történjen, inkább előbb, mint utóbb.

Az ellenőrzés nem csupán a vizsgált fél megnehezítéséről szól; sokkal inkább egy olyan folyamat, amely az ő érdekeit is védi. Célja, hogy a gazdálkodás szabályossága és átláthatósága garantált legyen, és lehetőséget biztosítson a felmerülő hibák orvoslására.

A diskurzus során többször is említette, hogyan tükrözi a média az eseményeket. Nem tartja valószínűnek, hogy az ÁSZ bármilyen megállapítása Magyar Péter számára személyes elégtételként jelenne meg? Figyelembe kell venni, hogy ön Varga Judittal, Magyar Péter ex-feleségével él együtt.

Mindig is különválasztottam a magánéletemet a szakmai tevékenységeimtől. Ez a hozzáállás számomra alapvető, és elvárom, hogy mások is hasonló elvek szerint éljenek.

Egyébként pedig az ellenőrző szervezetek és vezetőik megtanultak azzal együtt élni, hogy az a sajtó így vagy úgy tálalja a munkájukat, vagy az, akivel szemben eljárás folyik, hazugsággal, szakmaiatlansággal vagy egyebekkel vádolja őket.

Ez nem azt jelzi, hogy ne lennénk képesek a vizsgálatunkat teljesen pártatlan módon elvégezni.

Amennyiben Magyar Péter a Tisza Párt képviseletében vádat kapna azzal kapcsolatban, hogy az eljárás személyes támadást jelent, fontos, hogy rendelkezzen olyan bizonyítékokkal és érvekkel, amelyek alátámasztják a védelmét. Például hivatkozhatna a vádirat mögötti politikai kontextusra, vagy bemutathatná, hogy a vádak alapja objektív tényeken nyugszik, nem pedig személyes indíttatású kritikákon. Ezen kívül a nyilvános nyilatkozatok, valamint a politikai tevékenysége során tanúsított professzionális hozzáállás is segíthet neki a vádak eloszlatásában.

Úgy vélem, hogy az állítások mögött mindig annak kell állnia, aki azokat megfogalmazza. A legmegbízhatóbb bizonyíték ebben az esetben a saját tapasztalatunk és jelentésünk.

Amikor a hatpárti összefogás kampányának körüljárásába kezdtünk, és felfedtük, hogy illegális külföldi támogatásokra bukkantunk, azonnal támadások kereszttüzébe kerültünk, miszerint a vizsgálatunk politikai elfogultságtól szenvedett. Azonban nemrégiben a Fővárosi Törvényszék alaposan foglalkozott a jelentésünkkel, és minden megállapításunkat megerősítette. Az ítélet megerősítette, hogy valóban tiltott kampányfinanszírozás zajlott.

Térjünk át az Integritás Hatóság elnökének az ügyére, akit hivatali visszaéléssel és 87 millió forintnyi hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. Ön kezdeményezhetné a bíróságnál az elnök felmentését, viszont még nem lépett. Mit mérlegel, mire vár?

Nem várok semmire. Ha a nyomozók tájékoztatnak új tényekről, mérlegelni fogom azokat, és ha szükségesnek látom, megindítom az eljárást.

A rendelkezésre álló információk tükrében nem találom indokoltnak, hogy bírósági útra lépjek. A jogszabályok értelmében csupán a hivatali visszaélés képezheti az eljárás alapját, míg a hűtlen kezelés nem.

Nem lenne célszerű, hogy a hűtlen kezelés is jogi alapot nyújtson erre?

Jelenleg azt a feladatot kaptam, hogy értékeljem egy törvény hatásait, bár a szerepem inkább a végrehajtásra összpontosít. A jogszabály kifejezetten kimondja, hogy hivatali visszaélésekkel kapcsolatos bűncselekmények esetén indítható eljárás, ami egyértelmű keretet ad a teendőimnek.

Az ő esetében a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását tekintik hivatali visszaélésnek. Átnéztem a módosítást, beszéltem az alelnökökkel is, de az alapján egyelőre nem jutottam arra a döntésre, hogy kezdeményezzem az elmozdítását.

Pár hónapja a 444-nek azt mondta, az is mérlegelési szempont, hogy az intézménybe vetett bizalom mennyire sérül. Ön szerint egy korrupcióellenes szervezeté nem sérül azzal, hogy az elnökét hűtlen kezeléssel gyanúsítják?

Engedjétek meg, hogy visszautaljak arra, ahogy a média közel másfél évvel ezelőtt reagált, amikor kérdéseink merültek fel az MNB székházának felújításával kapcsolatban. Miért nem a legfontosabb kérdés az, hogy milyen hatással lenne az Integritás Hatóság új elnökének, illetve a hatóság egészének hitelességére, ha az elnököt leváltották volna?

Így legalább nyilvánvalóvá válik, hogy a cselekedeteknek mindig van hatása.

Úgy gondolom, hogy a média más megközelítést választana ennek bemutatásakor.

Értem, hogy önnek nem volna kedvére való, ahogy a sajtó tálalná az ügyet, de véleménye szerint mennyire maradt meg a hatóság reputációja?

Fontos hangsúlyozni, hogy az ügyben eddig nem történt vádemelés, és egyelőre ítéletről sem beszélhetünk. Jelenleg is folyamatban van a nyomozás, melynek során a tények összegyűjtése és elemzése zajlik, így nem lenne célszerű siettetni a dolgokat. Amennyiben a nyomozás során vádat emelnek, vagy a hivatali visszaélés keretében súlyosabb tényezők kerülnek napvilágra, akkor újra mérlegelni fogom a helyzetet.

Tehát a vádemelés után sem biztos, hogy elindul az eljárás.

A jogszabály lehetőséget biztosít számomra, hogy teljes mértékben mérlegeljem a helyzetet, ezáltal megértsem, milyen súlyú a hivatali visszaélés esete. Nem arról van szó, hogy egy ügyfél vagy egy ellenőrzött szerv érdekeit sértette volna az SZMSZ módosítása, hanem a gyanú szerint az alelnökök jogait érintette hátrányosan.

Ha jól értem, ezt nem tekinti olyan komoly problémának, hogy ennek nyomán eljárást indítson.

Ezt a kijelentést nem érzem helyénvalónak, mivel nem szeretnék beleszólni a büntetőeljárás menetébe. Csak annyit tudok elmondani, hogy alaposan átgondoltam az összes rendelkezésre álló információt, és a mérlegelés után nem döntöttem úgy, hogy elindítom ezt az eljárást.