"Zsákutcába tereltek minket" - Csaba László a kormány gazdasági politikájáról.

A világgazdaságban zajló események napjainkban sok szempontból az 1930-as évek kihívásait idézik fel.

Csaba László, az MTA rendes tagja egy tudományos konferencián tartott előadásában, amelyet az InfoRádió is kiemelt, kifejtette: ritkán tapasztalható, hogy a történelem ilyen drámai változások elé néz, de most éppen egy ilyen jelentős fordulópont előtt állunk. A közgazdász a Világgazdasági Tanács tudományos ülésén a globális illiberalizmus jelenségéről beszélt, amelyet Orbán Viktor kormányfő gyakran úgy fogalmaz meg, hogy...

Egészen eddig azt hangoztatták, hogy mi csupán a történelem elágazása vagyunk, de valójában mi a történelem fővonalán haladunk.

A jelenlegi változás szélesebb fundamentumokra építkezik, és az intervencionizmusra, valamint a stabilitás fenntartására helyezi a hangsúlyt. Ez a tendencia a 1930-as években világszerte elterjedtté vált, olyan szélsőséges formában, hogy az állam azt hirdette: minden kérdésben jobban tud, mint saját polgárai. Érdemes megemlíteni, hogy Donald Trump második elnöksége óta egy új korszak kezdődött, amely alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit korábban a világ működéséről gondoltunk, beleértve a szabályalapú megközelítéseket, mind az Egyesült Államokon belül, mind nemzetközi szinten. Az irányvonal a fékek és ellensúlyok rendszere radikális átalakításának irányába mutat.

A professzor véleménye szerint az uniós politikában egyre inkább felerősödik az etatista tendencia; a politikai irányvonalak a szuverenisták előretörésének irányába mutatnak.

A szuverenisták, bár nem rendelkeznek elegendő erővel ahhoz, hogy radikálisan megrenegessék az EU-t, mégis képesek megakadályozni a jelentős pénzügyi átalakításokat. Ennek következtében az eddigi elemzések alapján viszonylag egyszerűen előre jelezhető, hogy az Európai Unió nem fog tudni egy dinamikus növekedési központtá fejlődni.

Összegzésként elmondható, hogy ez a paradigmaváltás egy újfajta világgazdaságot teremt, ahol a bizonytalanság válik a legfontosabb meghatározó tényezővé - tette hozzá.

Csaba László a téma kapcsán HVG-nek azt mondta: szerinte anarcholiberális Trump, aki elnöksége első száz napjában átgázolt azokon a területeken, ahol a technokráciának erős pozíciói voltak. A republikánus választók négyötöde elégedett, azt is várta, hogy verje szét a régi rendszert.

Trump legfőbb büszkesége, hogy a republikánus pártot, amely korábban a „tojáshéjfejűek” érdekeit képviselte, a munkásosztály pártjává alakította. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a dolgozók ennek az átalakulásnak súlyos következményeit viselhetik majd – akárcsak a bolsevizmus idején, amikor sokan szenvedtek a politikai változások miatt.

Az Európai Unió irányvonalát a tagállamok döntései alakítják, és ezekben a döntésekben egyre inkább megerősödik az állam szerepe. Az illiberális kormányok, mint például a magyar, sokszor azzal küzdenek, hogy a politikai táj jobboldali szegmense felől, hasonlóan Donald Trumphoz, szeretnék érvényesíteni a hozzájuk kötődő gazdasági érdekcsoportok befolyását. Ez a folyamat azonban ütközik az EU által felállított keretrendszerrel. Magyarországon a közérdek az Orbán-kormány értelmezésében jelenik meg, amely szerint a nemzeti érdekek védelme és a szuverenitás megőrzése elengedhetetlen.

Az állam olyan mitikus képességgel bír, amely lehetővé teszi számára, hogy jobban átlássa a helyes irányokat, mint azok, akik saját vagyonukat kockáztatják. Ennek következtében az állam a kiválasztott egyéneknek és szervezeteknek juttatja el a szükséges erőforrásokat, így segítve őket a kedvező helyzetek kialakításában. Ezenkívül megfigyelhető egy másik érdekes jelenség is: a nemzetközi szintű együttműködések gyakran zavaróak, különösen, ha az átláthatóság kérdése merül fel.

A gazdasági növekedés ütemének csökkenése szoros kapcsolatban áll a politikai rendszer sajátosságaival, az intézményi keretekkel, valamint a gazdasági törvények figyelmen kívül hagyásával. Csaba László hangsúlyozza, hogy nem kívánja leértékelni az MNB-alapítvány vagy a költségvetési pazarlások problémáját, de véleménye szerint érdemes lenne ezeken a kérdéseken túlmenni, és megfontolni, hogy...

Olyan útra tereltek minket, amely zsákutcába vezetett, és ahol a fejlődés helyett csak a helyben toporgás várt ránk.

noha egy mesterszakos egyetemista fel tud vázolni olyan növekedési modellt, amelyben évi 2,5-3,5 százalékkal nő a gazdaság.

Magyarország esetében a potenciális növekedés mértéke körülbelül 1 százalékra tehető.

A korábbi viszonylag gyors növekedés a kedvező külső tényezőknek és a megelőző időszak intézményi reformjainak volt az együttes következménye, aminek vége. A gazdaságpolitika csak nagyon rövid távra tekint előre, kiemelten a választásra koncentrál, más nem számít.