A nyugdíjak 65 százalékkal magasabbak lehetnének ma, ha a Fidesz nem döntött volna a svájci indexálás eltörléséről.

Ehhez viszonyítva a 14. teljes havi nyugdíj mindössze 7,3 százalékos növekedést mutat.

A nyugdíjak 65 százalékkal magasabbak lehetnének ma, ha a Fidesz a 2010-es kormányváltás után nem törölte volna el a svájci indexálás intézményét. Ez a módszer lehetővé tette volna, hogy a nyugdíjak felerészben a bérek emelkedésével, másrészt pedig az inflációval együtt növekedjenek. Jelenleg azonban a nyugdíjasok ellátása kizárólag az infláció mértékével emelkedhet, ami azt jelenti, hogy az idősek az elmúlt másfél évtized gazdasági fejlődéséből teljesen kimaradtak.

Katona Tamás közgazdász számolta ki, hogy a most kampánytémává emelt, és az idősek megbecsüléseként kommunikált és bejelentett 14. havi ellátás mindössze csupán 7,3 százalékos többletet jelent a nyugdíjasoknak.

A kormány tehát egy 65%-os bővülés reményében mindössze 7,3%-os növekedést ígér, ami kilencszer kevesebb a várt értékhez képest.

- tette hozzá. Kifejtette, hogy a jelenlegi átlagnyugdíj 226 ezer forintot tesz ki, míg a svájci indexálás figyelembevételével ez az összeg 373 ezer forintra emelkedne. Ezen belül az öregségi nyugdíj átlagos összege 246 ezer forint helyett most 405 ezer forint körüli lenne.

Jelenleg Magyarországon a 2 millió nyugdíjas fele 210 ezer forintnál kevesebb havi jövedelemmel rendelkezik, míg egyharmaduknak ez az összeg csupán 140 ezer forint alá esik. Ezek az emberek nem szenvednének hiányt, ha a 2010 előtti nyugdíjszámítási elveket alkalmazták volna. Így tehát a helyzetük a Fidesz-kormány döntéseinek és felelősségének következménye.

"Ami az Orbán-kormány intézkedéseit illeti, azokat sokan pusztító hatású lépéseknek tartják."

Lapunk hírportálja is tudósított róla: Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi médiában osztotta meg, hogy 2024. január 1-jétől a kormány bevezetni készül a 14. havi nyugdíjat. A pontos részletek még kidolgozás alatt állnak, de várhatóan a bevezetés folyamata több szakaszban fog zajlani.

Már Orbán Viktor is arról ír, hogy dolgoznak a 14. havi nyugdíjon

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, az Indexnek adott interjújában kifejtette, hogy a nyugdíjasok reáljövedelmének növelése érdekében tett lépés elkerülhetetlen. A kormány tervei szerint a nyugdíjak akár 8 százalékkal is emelkedhetnek, figyelembe véve az inflációt. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez a juttatás csak egy-két éven belül valósulhat meg, és az ország gazdasági teljesítményétől függően akár heti szinten is módosulhat. Emellett kiemelte, hogy a kormány már dolgozik a bevezetés részletein és ütemezésén, ugyanakkor óvatosságra intett, hiszen a költségvetési fegyelem megőrzése továbbra is prioritás.

Amikor Nagy Márton tavasszal bemutatta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökének, 7700 milliárd forintot különítettek el a nyugdíjakra. Ez az összeg magában foglalja a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjprémiumot is. Azonban a tervezet nem tartalmazza a várva várt 14. havi nyugdíjat, így ennek megvalósításához a költségvetés más forrásaiból kellene előteremteni a szükséges összeget. Farkas András nyugdíjszakértő véleménye szerint a kormány javaslatát érdemes megfontolni, de hangsúlyozza, hogy nem a hagyományos értelemben vett 14. havi nyugdíj lenne a legideálisabb megoldás, hanem inkább egy olyan alternatíva, amely a kisnyugdíjasok helyzetét javítaná.

Magyar Péter, a Tisza párt elnöke úgy véli, hogy Orbán Viktor pánikszerű reakciója újra átverheti a nyugdíjasokat. Múlt héten még 2029-re ígérte a 14. havi nyugdíjat, most pedig a közelgő választások előtt egy heti plusz juttatást helyezett kilátásba.

Úgy jelentette be Orbán Viktor a nyugdíjkorrekciót, mintha az nem a törvény által szabályozott kötelezettség lenneAz Orbán-kormány pozitívumként tálalja, hogy garantálja a nyugdíj inflációkövető emelését, ám valójában befagyasztotta a vásárlóértékét