Hogyan menthetjük meg a magyar burgonyát? Íme néhány lehetséges megoldás!

A klímaváltozás hatásai komoly kihívások elé állítják a burgonyatermesztést, azonban Somfalvi-Tóth Katalin, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének szakértője úgy véli, hogy van remény. A megfelelő megoldások és alkalmazkodási stratégiák révén a helyzet javítható.

A szakértő véleménye alapján az alkalmazkodás költségei jelentősek, de ha nem lépünk időben, a burgonya akár néhány éven belül is eltűnhet a hazai mezőgazdasági tájból.

A klímaváltozás már nem csupán egy távoli jövőbeli probléma, hanem a gazdálkodók mindennapi valóságává vált. Különösen aggasztó a burgonya helyzete: ez a növény rendkívül érzékeny a szélsőséges időjárási viszonyokra. Az 5 °C alatti fagyok és a 35 °C feletti hőség egyaránt megnehezítik a fejlődését, miközben a trópusi éjszakák, amelyek nem biztosítanak megfelelő lehűlést, szintén akadályozzák a regenerálódási képességét. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója hangsúlyozza, hogy Magyarország a burgonya termesztésének déli határán helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a forró nyarak és a tartós szárazság már most is jelentős hozamcsökkenést eredményeznek.

Az ELTE és a MATE kutatói elemzése szerint az elmúlt húsz évben a burgonya termőterületek drámaian visszaszorultak, a termés pedig a negyedére esett vissza. A kieső mennyiséget importból pótoljuk, de a szakértők szerint az alkalmazkodó technológiák bevezetésével még menthető a helyzet.

Az öntözésen és a talajhőmérsékleten múlik minden

A hagyományos esőztető öntözési módszerek ideje lejárt, hiszen bár hűsítik a talajt, közben károsítják annak szerkezetét, és jelentős vízpazarláshoz vezetnek, mivel a víz nagy része elpárolog - figyelmeztetett Somfalvi-Tóth Katalin. - A homokos talajok gyorsan kiszáradnak, így elengedhetetlen a gyakori, kis mennyiségű vízutánpótlás, amelyet csepegtető vagy mikroszóró rendszerekkel lehet megoldani. Ez a megközelítés nem csupán vízforrást biztosít, hanem hozzájárul a növények számára kedvezőbb, stabilabb mikroklíma kialakulásához is.

A szakember véleménye szerint a csupán vízpótlás nem elegendő.

- A talajhőmérsékletet is szabályozni kell, mert a gumó nem szereti a meleg talajt. A vastag szerves mulcs és a fehérített takarófólia hűti a talajt, csökkenti a párolgást, és javítja a szerkezetet is. A mulcs lebomlásával humuszt ad vissza a talajnak, ami különösen fontos a homokos területeken - magyarázta.

Ezek a technikák valóban pénzigényesek. Azonban nélkülük a homokos talajon a nyári hőség és a vízhiány drasztikusan csökkenti a terméshozamot.

Somfalvi-Tóth Katalin - Fotó: MATE

Fajtaszelekció: gyors tenyészidő, kiváló ellenállóság.

Somfalvi-Tóth véleménye szerint létfontosságú a termelési struktúra és a fajták kiválasztásának újraértékelése.

Olyan fajtákra van szükség, amelyek rövid tenyészidővel rendelkeznek és képesek ellenállni a hőmérsékleti szélsőségeknek, valamint a stresszes körülményeknek. Ezek a növények ideálisak, mivel még a nyári hőség beköszönte előtt betakaríthatóvá válnak.

A korai fajták előnye, hogy júniusban, még a legnagyobb meleg előtt betakaríthatók - mondta már Szabó Péter.

Ezen kívül elengedhetetlen, hogy folyamatosan felülvizsgáljuk a piac szükségleteit.

A magyar fogyasztóknak is alkalmazkodniuk kell, hiszen a változások nem csupán a gazdákat érintik. Az együttműködés és a tudatos döntések mindannyiunk felelőssége.

A vásárlók gyakran tévesen azt hiszik, hogy a kisebb, szabálytalan formájú burgonyák alacsonyabb minőségűek - mondta Somfalvi-Tóth. - Valójában ezek a gumók ugyanolyan értékesek, csupán eltérő környezetben fejlődnek. Kulcsfontosságú lenne hangsúlyozni, hogy az ilyen burgonyák nem rosszabbak, hanem a helyi éghajlathoz alkalmazkodtak, és fenntarthatóbb, magyar termékek.

Ez a gondolkodásmód hozzájárulhat ahhoz, hogy a termelők megőrizzék piaci pozícióikat az import termékekkel szemben.

A fogyasztói tudatosság fejlesztése éppen olyan lényeges, mint az öntözési technológiák innovációja - hangsúlyozta a MATE szakértője.

A víz mellett a tudás is kulcs

A szakértők véleménye szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem csupán pénzügyi beruházásokra épül, hanem összetett társadalmi és környezeti megközelítéseket is igényel.

- A vízhez, a talajhoz és a fajtákhoz kapcsolódó döntések szaktudást igényelnek - hangsúlyozták a kutatók. - Nem elég több vizet adni, meg kell érteni, mikor, mennyit és hogyan.

Somfalvi-Tóth véleménye szerint a jövő mezőgazdaságában azok a gazdálkodók fognak sikeresen boldogulni, akik a technológiai precizitásra és fegyelemre építenek. Ezek a termelők figyelemmel kísérik a talaj hőmérsékletét, a páratartalmat, valamint a növények stresszszintjét, és ennek megfelelően optimalizálják az öntözési és tápanyag-beviteli folyamataikat.

Szabó Péter munkája - Fotó: MATE

A támogatások szerepe kulcsfontosságú

Somfalvi-Tóth szerint a gazdák egyedül nem tudják finanszírozni az alkalmazkodást.

- Az öntözési rendszerek kiépítése, a talajtakarás és az új fajták kipróbálása mind komoly befektetés. Ehhez célzott támogatásokra van szükség, akár pályázati, akár önkormányzati szinten is - szögezte le.

A két megkérdezett kutató szerint biztató, hogy a szakszövetség már lobbizik a kormányzatnál az alkalmazkodási programokért, és egyre több gazda ismeri fel, hogy a klímaváltozás nem átmeneti probléma.

A szakértők figyelmeztetnek: aki ma nem kezd el alkalmazkodni, az néhány év múlva már nem lesz képes reagálni a változásokra. Erről a másfélfok.hu-n megjelent tanulmányukban olvashatunk, amelynek egyik szerzője Pongrácz Rita, a meteorológia és hidrológia szakértője, aki az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusaként is tevékenykedik. Nemrégiben részletesen beszámoltunk a kutatás eredményeiről és a jövő kihívásairól.

A jövő kulcsa: korai vetés, okos öntözés

A kutatások szerint a korábbi vetésidő segíthet elkerülni a júliusi hőséget, ami a gumóképződés szempontjából a legkritikusabb.

- Valószínű, hogy a jövő mezőgazdasági stratégiája a korai vetés és a gyorsan érő fajták ötvözésén alapul majd - nyilatkozta Szabó Péter. - Ennek köszönhetően a forróság beállta előtt sikerülhet betakarítani a termést.

Somfalvi-Tóth Katalin szerint még nincs minden veszve - a burgonya megmenthető, ha a gazdák és a fogyasztók egyszerre értik meg: a jövő mezőgazdasága már nem csak a mennyiségről, hanem az alkalmazkodásról is szól.

Indexkép: Pixabay képkönyvtárából.